Cégvagyon a házasságban


Az RSM családjogászai a cégvagyonnal kapcsolatban sokszor tapasztalják, hogy a házasfelek nem tudják eldönteni: kinek a tulajdona a „cég”? A házastársak közös, vagy külön vagyonába tartozik a gazdasági társaságban fennálló részesedés? A céges üzletrész esetében egyszerű lenne meghatározni a tulajdonosi minőséget úgy, hogy „azé, akinek a nevén van”, de ez a kérdés a házassági cégvagyon esetében ettől sokkal összetettebb.

Mikor számít a cégvagyon házastársi közös vagyonnak?

Amennyiben a házastársak között nem jött létre házassági vagyonjogi szerződés – amelyben a cég különvagyoni sorsáról rendelkeztek volna a felek – a házassági életközösség alatt szerzett, bármelyik fél nevén lévő társasági üzletrész (részvény, tagi betét) a házasfelek közös vagyona. Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a társasági részesedés szintén a házasfelek közös vagyonát fogja képezni.

Attól függetlenül, hogy egy cégben kizárólag csak az egyik házastárs került tulajdonosként feltüntetésre, a társasági részesedés a házastársi közös vagyon része, családjogi értelemben a házastársak „osztatlan közös” tulajdona. A gazdasági társaságbeli részesedés a társaság bármely létszakaszában vagyoni értéket képvisel, akár egy frissen alapított, akár egy több 10 éve működő cég esetén.

Ha csak az egyik házastárs a közös tulajdonba tartozó társasági részesedés bejegyzett tulajdonosa, ő a társasági, vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja, de a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie és e kötelezettség elmulasztásából eredő kárért kártérítési felelőssége áll fenn.

Hogy a tagi kölcsön, a hasznon és az osztalék hogyan oszlik meg a házastársak között arról a TELJES cikkben IDE kattintva olvashat.

A cégvagyon megosztása

A házassági vagyont megosztó házasfelek a cégben fennálló üzletrész megosztásáról, a másik fél által történő megváltásáról szabadon állapodhatnak meg. Ekként a közös vagyonhoz tartozó társasági részesedés az egyik házastárs tag kizárólagos tulajdonába kerül a másik házastárs megváltási igényének megtérítésével, de közösen dönthetnek a társasági részesedés harmadik személy részére történő értékesítéséről is.

Bírósági eljárásban elsődleges a tagváltozást nem eredményező megosztás. Ebben az esetben – igazságügyi szakértő bevonásával – a bíróság meghatározza a társasági részesedés értékét és a vagyonmérlegbe a társasági üzletrészt kizárólagosan megszerző házastárs oldalán tünteti fel, míg a másik házastárs az őt megillető tulajdoni illetőség kompenzációjára jogosult: pénzbeli megtérítéssel, más vagyontárgy juttatásával. A másik megosztási mód a tagváltozást eredményező megosztás, amikor a nem tag házastárs, vagy kívülálló harmadik személy szerzi meg a részesedést – a tagok közötti átruházásra vonatkozó szabályok szerint.

Mindaddig, amíg a házasfelek között nem kerül sor a vagyonközösség megszüntetésére, a cégvagyon értékének meghatározása, a gazdasági társaságban fennálló részesedés feltüntetése, a részesedés pontos mértékének meghatározása még igény szinten sem jelentkezik egyik fél részéről sem.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy megromlott házasságok esetén nagyon csekély arányban tudnak a (korábbi) házasfelek a közös cégben együttműködni, ami akár egy jól működő céget is bajba sodorhat. Éppen ezért a legtöbb esetben a társasági részesedésen fennálló tulajdonközösség megszüntetéséhez vezet. A vagyonmegosztást segíti elő, amennyiben a közhiteles nyilvántartási adatok a tényleges tulajdonosi szerkezetet tartalmazzák.

Eltitkolt cégvagyon – Amiről nem tudok, az nincs is?

Egyre több házasságban fordul elő, hogy az egyik fél szándékosan nem ad tájékoztatást arról házastársának, hogy a házassági élet-, és vagyonközösség alatt részesedés(eke)t szerzett  gazdasági társaság(ok)ban és még váláskor sem tesz említést róla.

Attól függetlenül, hogy a vagyonmérlegbe nem kerül(nek) be ez a vagyonelem, még a vagyonközösség részét képezi és a cégvagyont eltitkoló félnek elszámolási kötelezettsége keletkezik házastársa irányába. Így amennyiben utólag, a házasság felbontását követően merül fel, hogy a közös vagyonba tartozó vagyonelem nem került figyelembe vételre a vagyonmegosztáskor – különösen, ha ez a házastárs megtévesztő magatartására vezethető vissza –, úgy utólag is indítványozható az ilyen vagyonelem megosztása.

A bejegyzés szerzője Dr. Bagi Éva, az RSM Hungary szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

Teljes cikk: https://www.rsm.hu/blog/jog/2023/07/cegvagyon-a-hazassagban


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása

A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak elhalasztásával. A GVH elnöke a széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a minden érintett számára megnyugtató garanciák beépülhessenek a tervezett rendelkezésekbe.