Cégvagyon a házasságban


Az RSM családjogászai a cégvagyonnal kapcsolatban sokszor tapasztalják, hogy a házasfelek nem tudják eldönteni: kinek a tulajdona a „cég”? A házastársak közös, vagy külön vagyonába tartozik a gazdasági társaságban fennálló részesedés? A céges üzletrész esetében egyszerű lenne meghatározni a tulajdonosi minőséget úgy, hogy „azé, akinek a nevén van”, de ez a kérdés a házassági cégvagyon esetében ettől sokkal összetettebb.

Mikor számít a cégvagyon házastársi közös vagyonnak?

Amennyiben a házastársak között nem jött létre házassági vagyonjogi szerződés – amelyben a cég különvagyoni sorsáról rendelkeztek volna a felek – a házassági életközösség alatt szerzett, bármelyik fél nevén lévő társasági üzletrész (részvény, tagi betét) a házasfelek közös vagyona. Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a társasági részesedés szintén a házasfelek közös vagyonát fogja képezni.

Attól függetlenül, hogy egy cégben kizárólag csak az egyik házastárs került tulajdonosként feltüntetésre, a társasági részesedés a házastársi közös vagyon része, családjogi értelemben a házastársak „osztatlan közös” tulajdona. A gazdasági társaságbeli részesedés a társaság bármely létszakaszában vagyoni értéket képvisel, akár egy frissen alapított, akár egy több 10 éve működő cég esetén.

Ha csak az egyik házastárs a közös tulajdonba tartozó társasági részesedés bejegyzett tulajdonosa, ő a társasági, vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja, de a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie és e kötelezettség elmulasztásából eredő kárért kártérítési felelőssége áll fenn.

Hogy a tagi kölcsön, a hasznon és az osztalék hogyan oszlik meg a házastársak között arról a TELJES cikkben IDE kattintva olvashat.

A cégvagyon megosztása

A házassági vagyont megosztó házasfelek a cégben fennálló üzletrész megosztásáról, a másik fél által történő megváltásáról szabadon állapodhatnak meg. Ekként a közös vagyonhoz tartozó társasági részesedés az egyik házastárs tag kizárólagos tulajdonába kerül a másik házastárs megváltási igényének megtérítésével, de közösen dönthetnek a társasági részesedés harmadik személy részére történő értékesítéséről is.

Bírósági eljárásban elsődleges a tagváltozást nem eredményező megosztás. Ebben az esetben – igazságügyi szakértő bevonásával – a bíróság meghatározza a társasági részesedés értékét és a vagyonmérlegbe a társasági üzletrészt kizárólagosan megszerző házastárs oldalán tünteti fel, míg a másik házastárs az őt megillető tulajdoni illetőség kompenzációjára jogosult: pénzbeli megtérítéssel, más vagyontárgy juttatásával. A másik megosztási mód a tagváltozást eredményező megosztás, amikor a nem tag házastárs, vagy kívülálló harmadik személy szerzi meg a részesedést – a tagok közötti átruházásra vonatkozó szabályok szerint.

Mindaddig, amíg a házasfelek között nem kerül sor a vagyonközösség megszüntetésére, a cégvagyon értékének meghatározása, a gazdasági társaságban fennálló részesedés feltüntetése, a részesedés pontos mértékének meghatározása még igény szinten sem jelentkezik egyik fél részéről sem.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy megromlott házasságok esetén nagyon csekély arányban tudnak a (korábbi) házasfelek a közös cégben együttműködni, ami akár egy jól működő céget is bajba sodorhat. Éppen ezért a legtöbb esetben a társasági részesedésen fennálló tulajdonközösség megszüntetéséhez vezet. A vagyonmegosztást segíti elő, amennyiben a közhiteles nyilvántartási adatok a tényleges tulajdonosi szerkezetet tartalmazzák.

Eltitkolt cégvagyon – Amiről nem tudok, az nincs is?

Egyre több házasságban fordul elő, hogy az egyik fél szándékosan nem ad tájékoztatást arról házastársának, hogy a házassági élet-, és vagyonközösség alatt részesedés(eke)t szerzett  gazdasági társaság(ok)ban és még váláskor sem tesz említést róla.

Attól függetlenül, hogy a vagyonmérlegbe nem kerül(nek) be ez a vagyonelem, még a vagyonközösség részét képezi és a cégvagyont eltitkoló félnek elszámolási kötelezettsége keletkezik házastársa irányába. Így amennyiben utólag, a házasság felbontását követően merül fel, hogy a közös vagyonba tartozó vagyonelem nem került figyelembe vételre a vagyonmegosztáskor – különösen, ha ez a házastárs megtévesztő magatartására vezethető vissza –, úgy utólag is indítványozható az ilyen vagyonelem megosztása.

A bejegyzés szerzője Dr. Bagi Éva, az RSM Hungary szakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.

Teljes cikk: https://www.rsm.hu/blog/jog/2023/07/cegvagyon-a-hazassagban


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

NMHH: továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián

Egyedüli pályázóként az InfoRádió Kft. nyerte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (NMHH) által a Budapest 88,1 MHz-es frekvencia használatára kiírt rádiós pályázatot, így a médiaszolgáltató szeptember 1-je után is folytathatja működését – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága.

2024. május 2.

Az EJEB megerősítette Olaszország jogát az amerikai Getty Múzeumban tárolt szoborra

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) csütörtöki ítélete megerősítette Olaszország jogát arra, hogy visszaszerezze az amerikai Getty Múzeumban tárolt, i.e. 4. századból származó görög bronzszobrot, amelyet az olasz hatóságok szerint illegálisan vittek ki az országból – közölte a strasbourgi székhelyű szervezet.

2024. május 2.

Több évre visszamenőleg fizet jogdíjakat az előadóknak az EJI

A most lezárt jogosultkutatás során az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) csaknem 210 millió forint, 2016 és 2022 között beszedett jogdíj jogosultját azonosította be és fizette ki pótlólag. Az EJI folytatja a tavaly beszedett jogdíjak felosztását is.