Csaló építési vállalkozót ítéltek el – valótlan tartalmú számlákkal csak papíron épített bérházakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csak papíron létező házak építésére csalt ki egy banktól félmilliárd forintot egy vállalkozó, emiatt két év felfüggesztett börtönre ítélte első fokon a Tatabányai Törvényszék – jelentette a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője kedden.

A megállapított tényállás szerint a vádlott üzleti elgondolása az volt, hogy banki beruházási hitelből, önerő biztosítása nélkül, adott településen lévő önkormányzatok mögöttes kötelezettség-vállalása mellett bérházakat épít, és a felépülő lakások bérbeadásából, majd a befolyó összegekből fizeti vissza a beruházási hitelt, üzleti haszonra téve szert.

Az elhatározást a vádlott akként valósította meg, hogy a bérházak felépítésére létrehozott egy céget, melynek feladata az épületek generálkivitelezése volt, illetve létrehozott épületenként egy-egy projekttársaságot is. A vádlott által felkért ügyvezető megkötötte az együttműködési megállapodásokat az adott települési önkormányzattal, megkötötte a szerződéseket, illetve előterjesztette a hitelkérelmet a bank felé. A bankkal az érdemi tárgyalásokat a vádlott folytatta.

A projektek a bank által biztosított hitelösszegből teljes mértékben megvalósíthatók voltak. A hitelösszegek visszafizetése a bérleti díjakból és a végül értékesítésre kerülő lakások vételárából történt volna. A bank a hitelösszegeket részletekben folyósította. A soron következő hitelrészlet az építkezés adott szakaszában már ténylegesen felmerült költségek utólagos fedezésére szolgált.

Az építkezések 2009-ben kezdődtek meg, majd 2009 novembere, illetve 2010 januárja körül az építkezések ismeretlen okból leálltak. A vádlott a független mérnöki tevékenységet végző férfivel megegyezett abban, hogy ne észlelje az építkezések leállását; a havi jelentésekben olyan készültségi fokokat tüntessen fel, amelyek az építkezés előrehaladását mutatják. Megegyeztek abban is, hogy a vádlott a cég nevében az építkezések leállását követően – a valóságban el nem végzett generálkivitelezési munkákról szóló, tehát valótlan tartalmú – számlákat állít ki és bocsájt a férfi rendelkezésére, aki az ezen számlákon szereplő munkákat elvégzett munkaként igazolja le és javasolja a számlaértékek kifizetését.

A vádlott a jogtalan haszon megszerzésére irányuló hitelrészlet-lehívási kérelmek előterjesztésekor tudatában volt annak, hogy a hozzá kerülő hitelrészleteket nem a projektek megvalósítására, az építkezések befejezésére fogja fordítani, illetve nem is arra fordította. Ezáltal tudta azt is, hogy a befejezésre nem kerülő lakások nem kerülnek majd bérbeadásra illetve értékesítésre, így bérbeadásból, illetve tulajdonjog-átruházásból származó későbbi bevétel hiányában a hitel visszafizetése nem lesz lehetséges.

A vádlott jogtalan haszonszerzés végett, a bank megtévesztésével, valótlan tartalmú magánokiratok felhasználásával, 2 projekt vonatkozásában felvett mindösszesen 540.168.750 forint összegű hitelt nem a projektek megvalósítására, hanem más, ismeretlen célra fordította, így a banknak, mint sértettnek ugyanilyen összegű kárt okozott. Az okozott kárból 60.139.265 forint térült meg a felszámolási eljárásban történt ingatlan-értékesítésekből befolyó összeg egy részének a sértett részére történő kifizetésével.

A Tatabányai Törvényszék a vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 5 évre felfüggesztett – börtönbüntetésre, valamint 9 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság kötelezte a vádlottat 480.029.485 forint kártérítés megfizetésére is. Az ítélet nem jogerős, az ügyész, a vádlott és a védője is 3 napot tartott fenn a jognyilatkozat megtételére.

Forrás: birosag.hu


Kapcsolódó cikkek