Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A közigazgatási bíráskodás szervezeti reformjának elhalasztása nem érinti az ítélkezést, a Kúria biztosítja a folyamatos, szakszerű működést – mondta a Kúria elnöke a legfelsőbb bírói fórum munkájának 2019 első félévéről tartott sajtótájékoztatóján.
Darák Péter kitért arra: az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács viszonyáról erőteljes politikai kommunikáció zajlott. Nincs olyan szerv, amely a két intézmény vitáját eldönthetné, ezért azt maguknak kell rendezniük. Nincs működésképtelenség, de a kommunikáció elnehezült. Indokolt lenne visszatérni a bizalmon alapuló közvetlen párbeszédhez – mondta.
A Kúria elnöke jó példaként a Kúria és az Alkotmánybíróság közti párbeszédet és az egymás munkájára figyelő építkezést említette.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a sajtótájékoztatón ismertetett több elvi jelentőségű döntést, köztük azt, amely szerint az óriásplakátok összefirkálása megvalósíthatja a rongálás bűncselekményét, az ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozás nem akadálya a büntetőjogi felelősségre vonásnak.
Kónya István újságírói kérdésre elmondta, hogy még júliusban vizsgálni fogja a Kúria a budapesti hajóbalesetben meggyanúsított hajóskapitány óvadékának ügyét.
Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a devizahiteles érvénytelenségi perekkel kapcsolatban elmondta: a polgári ügyszak számára még mindig ez jelenti a legnagyobb kihívást, országszerte mintegy ötezer ilyen ügy van folyamatban. Újabb devizahiteles perekkel azonban már nem számolnak, tekintettel például az elévülésre.
A Európai Unió Bírósága korábban már kimondta, hogy ha nem volt megfelelő az árfolyamkockázattal kapcsolatos banki tájékoztatás, akkor az a szerződés érvénytelenségét eredményezheti. A magyar bíróságoknak kell a konkrét ügyekben vizsgálniuk azt, hogy a tájékoztatás megfelelő volt-e, és ha nem, akkor annak mi a következménye. A Kúria Konzultációs Testülete a bírói mérlegelést segítő ajánlásokat dolgozott ki: például nem megfelelő a tájékoztatás, ha homályos, nem kap elegendő időt a tanulmányozásra az ügyfél, vagy ha az árfolyamkockázat csak több dokumentum egybevetéséből következtethető ki.
A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményével kapcsolatban a Kúria Konzultációs Testülete két hete tette közzé az elszámolásra vonatkozó ajánlásait. Wellmann György azt emelte ki, hogy a tájékoztatás elmulasztása miatt érvénytelenné váló devizahiteles szerződést vagy forintkölcsönként forintkamatokkal számolva vagy a devizaátváltási árfolyam maximálásával kell érvényessé nyilvánítani. A fogyasztó azonban semmiképpen nem járhat rosszabbul.
A kollégiumvezető hangsúlyozta, hogy mindez csak azokra az ügyekre vonatkozik, amelyekben az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás bizonyíthatóan nem volt megfelelő.
Kalas Tibor, a közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a közelmúlt jelentős ügyei közül kiemelte azt, amelyik szerint az elektronikus média kiegyensúlyozottságának vizsgálatakor az egész műsorfolyamot figyelembe kell venni. Elmondta azt is, hogy ősszel vizsgálni fogják a helyszíni bírság elleni jogorvoslat kérdését.
Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón kiemelte azt a jogegységi döntést, amely szerint abban az esetben, ha egy gazdasági társaság tulajdonosa és ügyvezetője ugyanaz a személy, abban az esetben is elkövethető a cég sérelmére a hűtlen kezelés.
Tálné Molnár Erika, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetőhelyettese beszélt többek között a versenytilalmi ügyekről, amelyekben többnyire a munkáltatók indítanak pert olyan megállapodások alapján, amelyekben nem egyszer túlzott, a munkavállalókat ellehetetlenítő kikötéseket alkalmaznak. Egy ügyben például a speciális szakismerettel rendelkező munkavállalót a munkáltató a cégtől való távozást követően két évre Európa egész területén eltiltotta a hivatása gyakorlásától.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
