Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságának növelését nevezte a Kúria egyik céljának a szervezet elnöke, Darák Péter, aki szerdán számolt be a Kúria 2012-es tevékenységéről az Országgyűlésben.
A Kúria elnöke szerint az általa vezetett szervezet célja, hogy növelje az ítélkezés és az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságát, valamint időben érzékelje a problémákat és azokban mintaadó módon döntsön.
Darák Péter azt mondta, az előző év az újrakezdés és a kezdeményezések éve volt. Feladatuk volt, hogy az ítélkezés egységét még hatékonyabban biztosítsák, és az új jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához a kúriai bírák magasabb szintű kezdeményezőkészséget mutassanak – tette hozzá.
A bírósági vezető szerint céljuk volt, hogy hatékonyan aknázzák ki az új jogegységi eszközökben, például a bírósági joggyakorlat-elemző csoportokban rejlő lehetőségeket. Úgy vélekedett, elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe.
Kitért arra, hogy új feladatuk volt az Alkotmánybíróságtól átvett önkormányzati rendeletek normakontrollja, az átvett ügyeket feldolgozták, és ezen ügyek elbírálása azóta is folyamatos, naprakész. Hozzátette: jórészt kormányhivatalok és önkormányzatok közötti jogvitákról van szó a rendeletalkotási felhatalmazással, illetve a belső szervezeti megoldásokkal összefüggésben; az ügyekben színvonalas, világos indokolások születtek.
Darák Péter szerint a legnagyobb számban a fővárosból, Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkeztek önkormányzati ügyek hozzájuk, volt olyan megye, ahonnan egyáltalán nem érkezett megkeresés. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy talán az indítványozói aktivitás nem megfelelő, hiszen nehezen lehet elképzelni, hogy mikor ma Magyarországon százezer önkormányzati rendelet van hatályban, akkor létezik olyan megye, ahol nem találtak jogszabályba ütköző rendeletet.
Kiemelte azt a döntésüket, miszerint önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat. Az elnök úgy értékelte, az Országgyűlés figyelemmel kíséri a Kúria működését és a beszámoló kapcsán hatalmi ágak értelmes párbeszéde valósul meg.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
