Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bírói függetlenségről, a bíróság ügyelosztási gyakorlatáról és a közigazgatási bíróságok létrejöttéről is beszélt a Magyar Időknek adott interjújában Darák Péter, a Kúria elnöke.
„Választási ügyekben a Kúria vezetői nem járnak el, éppen azért, nehogy bárki azt vethesse fel, hogy a Kúriának a parlament által megválasztott elnöke nem kívánatos módon részt vesz választási ügyekben. Tehát korábban sem én döntöttem ezekben az ügyekben, és a törvény megváltoztatása után sem kerülhetek döntési helyzetbe” – válaszolta Darák Péter a választások után elmondott miniszterelnöki kritikára, mely szerint a Kúria döntése elvett egy mandátumot a Fidesztől.
„A Kúria elnökének a törvények nem engednek beleszólást az egyes ügyekbe. Bűncselekményt követne el az a bírósági vezető, aki konkrét ügyekbe beavatkozna.” – közölte a Kúria elnöke.
„A törvényes bíróhoz való jog megkívánja, hogy minden polgár, aki a bíróság elé kerül, tisztában lehessen azzal, hogy az ügyét nem ad hoc jelleggel és nem egy igazgatási vezető, például az elnök adja oda valamelyik bírónak, hanem az előre meghatározott szigorú rendben történik az elosztás. A bíró esetleges világnézeti irányultsága nem ügyelosztási szempont.” – választolt Darák Péter arra a kérdésre, amely az ügyelosztások politikai motivációit firtatta.
„A Kúria elkötelezett az alkotmányos változás mellett, és mindent megtesz azért, hogy e szervezeti átalakulás gördülékenyen történjen” – mondta Darák Péter a közigazgatási bíróságok létrehozásáról.
A teljes interjút itt olvashatja.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!