Devizahitelek: az EUB szerint a magyar bíróságnak kell mérlegelni

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e egy olyan feltétel, amely alapján a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá.

Az uniós bíróság ítéletében közölte, amennyiben az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a budai bíróságnak kell döntenie – közölték.

Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy e feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha e feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie.

Következésképpen a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint akkor, ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá.