Dolgozói után kémkedett a francia IKEA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A francia bíróság egymillió euró bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t a cég francia alkalmazottai utáni kémkedése miatt, mert a világ legnagyobb bútorkereskedőjét elmarasztalták az alkalmazottak személyes adatainak nem megfelelő kezelése és tárolása miatt.

Az Ingka Group francia fióktelepét, amelynek világszerte a legtöbb IKEA áruház tulajdonosa, azzal vádolták, hogy több éven keresztül titokban figyelte meg munkavállalóit és néhány ügyfelét. A világcég felismerte, hogy megsértette az alkalmazottak magánélethez való jogát azzal, hogy átnézte a bankszámláikat és néha álruhás alkalmazottakat használt fel, hogy jelentések készítsen a munkavállalókról.

A munkavállalók képviselői szerint az információkat egyes esetekben a szakszervezeti vezetők ellen, vagy az IKEA előnyére használták fel az ügyfelekkel folytatott vitákban, miután a cég adatokat tárolt a vásárló pénzügyeiről és arról, hogy milyen autókkal közlekednek. Azt is megállapították, hogy a cég fizetett bizonyos rendőrségi aktákhoz való hozzáférésért. Az ügyészek 2 millió eurós bírság kiszabását indítványozták.

A francia CGT szakszervezet ügyvédei és több kártérítést kérő magánszemély szerint a bírság összege nem túl nagy, de üdvözölték az eredményt. „Az elmarasztalás számít” – nyilatkozta Solene Debarre, a CGT-t képviselő ügyvéd.

A társaság közölte, hogy értelmezi a bírósági határozatot, hogy lássa, szükség van-e további intézkedésekre, miután lépéseket tett a megfigyelési taktika felszámolására.

kémkedés

„Az IKEA Retail France határozottan elítélte a gyakorlatot, elnézést kért és végrehajtott egy nagy akciótervet annak megakadályozására, hogy ez megismétlődjön” – közölte az Ingka csoport. Az IKEA körülbelül 10 000 embert foglalkoztat Franciaországban, amely Németország és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb piac, és új értékesítési lehetőségekkel kísérletezett, köztük egy Párizs szívében 2019-ben elindított üzlettel. Legismertebbek a városon kívüli hatalmas önkiszolgáló üzletek, de sok vásárló látogatta az IKEA webáruházát, főleg a világjárvány miatti lezárások idején, amikor az irodabútorok, az edények és a főzőtermékek iránti kereslet erősen megnőtt.

Az Ingka-csoport 2020 augusztusának végéig tartó üzleti éve csökkenő profiti mutat, amelyet a koronavírus-válság idején az üzletek bezárása eredményezett, bár a cég fellendülésre számított.

Az IKEA korábbi franciaországi vezérigazgatóját, Jean-Louis Baillot bűnösnek találták az ügyben, és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A bírák személyes adatok jogellenes kezelése miatt 50 000 euró pénzbírságot is kiszabtak vele szemben.

A vádak középpontjában a 2009–2012 közötti időszak állt, bár az ügyészek szerint a kémkedési taktika a 2000-es évek elején kezdődött. Összesen 15 embert vádoltak meg az ügyben. A vádlottak közül kettőt nem találtak bűnösnek az ellenük felhozott valamennyi vádban, köztük egy rendőrt és Stefan Vanoverbekét, aki 2010 és 2015 között vezette a francia IKEA-t, és továbbra is vezető szerepet tölt be a csoport kiskereskedelmi tevékenységében. Másokat felmentettek bizonyos vádak alól – például a bizalmas információk rendszeres nyilvánosságra hozatala –, de bűnösnek találták őket például a személyes adatok illegális megszerzésében.

A bíróság többek között a volt emberi erőforrás-menedzserre 5000 eurós bírságot szabott ki, több vádlottat pedig felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek.

A kémkedési ügy 2012-es napvilágra kerülése után az IKEA több menedzsert menesztett és átalakította belső folyamatait. A svéd cég már régóta cáfolja a széles körben elterjedt kémrendszer felállítását, kedden pedig felmentették a személyes adatok megsértésének vádja alól.

(reuters.com)




Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.