Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem marasztalta el Donald Trumpot az ügyében eljáró New York-i bíróság kedden hozott döntésével nemi erőszak miatt, de a volt amerikai elnöknek rágalmazás és tettlegesség miatt összesen 5 millió dollár kártérítést kell fizetnie egy nőnek egy 1996-os zaklatási ügy miatt.
A polgári peres eljárást New Yorkban tárgyaló bíróság esküdtszéke néhány óra alatt hozott döntést, amellyel nem marasztalta el Trumpot nemi erőszak miatt, ugyanakkor megalapozottnak találta a felperes, E. Jean Carroll állítását a zaklatást, szexuális bántalmazást és rágalmazást tekintve.
Donald Trump az ítélet kihirdetése után a közösségi médiában közzétett üzenetében azt írta, hogy fogalma sincs ki az a nő, aki beperelte őt, az ítéletet pedig szégyennek nevezte, ami szerinte része az ellene zajló, „minden idők legnagyobb boszorkányüldözésének”. Ezt megelőzően közölte, hogy mindenképpen fellebbez az ítélet ellen, mert nem kapott lehetőséget arra, hogy megvédje magát.
Az ügy három héten keresztül zajló tárgyalássorozatában Donald Trump személyesen nem jelent meg a bíróságon, és a bíró felszólítását elutasítva nem tett tanúvallomást. Védője, Joe Tacopina arra hivatkozott, hogy nincs értelme a volt elnök tanúvallomásának, ugyanis a felperes az állításában szereplő eset részleteire nem tud visszaemlékezni. A volt elnök tavaly októberben adott vallomásában a „legnevetségesebb és legundorítóbb kitalált sztorinak” nevezte a vádat.
E. Jean Carroll a 2019-ben indított perben azt állította, hogy 1996-ban New York-ban a Trump-toronyházzal szemben található luxusáruház próbafülkéjében az együttléte Donald Trump-pal erőszakossá vált, és az akkori üzletember megerőszakolta őt. A nő az incidens pontos időpontjára a bíróságon tett tanúvallomásában nem tudott visszaemlékezni.
E. Jean Carroll mellett tanúként szólalt meg két barátnője, akik azt mondták, hogy Carroll annak idején elmesélte nekik találkozóját Donald Trump-pal.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
