Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy menekült, aki hazájában kínzás áldozatává vált, abban az esetben részesülhet úgynevezett kiegészítő védelemben másutt, ha visszaküldése esetén további veszély fenyegeti, vagy szándékosan megtagadják tőle a fizikai vagy mentális egészségi állapotának megfelelő ellátásokat – foglalt állást az Európai Unió Bírósága kedden.
Az ügy előzménye, hogy egy Srí Lanka-i állampolgár menedékjog iránti kérelmet nyújtott be Nagy-Britanniában. Arra hivatkozott, hogy a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű szakadár szervezetet tagjaként a helyi biztonsági erők fogva tartották és megkínozták, visszatérése esetén pedig további rossz bánásmód fenyegeti. Indoklásában az is szerepelt, hogy az elszenvedett kínzás következményeit viseli, és poszttraumatikus stressz szindrómában, valamint depresszióban szenved. A brit hatóságok a kérelmet elutasították, mert nem tudták megerősíteni, hogy a kérelmezőt további veszély fenyegetné, ha hazatér.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék ítéletében aláhúzta: ha az érintettet visszaküldése esetén csak egészségi állapotának további romlása fenyegeti, az nem elegendő indok ahhoz, hogy kiegészítő védelemben részesüljön az Európai Unió területén. Azt azonban az ügyben eljáró brit bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy az érintettől hazájában szándékosan megtagadják a korábban elkövetett kínzások fizikai és mentális utóhatásainak kezelését – közölte az uniós bíróság.
A menekültekről szóló Genfi Egyezményre támaszkodó uniós irányelv szerint kiegészítő védelemben részesülhet minden olyan bevándorló, aki nem rendelkezik menekültstátusszal, azonban a származási országában olyan súlyos fenyegetésnek van kitéve, mint a halálbüntetés, a kínzás, az embertelen, illetve megalázó bánásmód vagy más büntetések. A kiegészítő védelemben részesülők határozott időtartamra szóló, tartózkodásra jogosító engedélyt kapnak.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
