Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Egy holland bíróság elutasította kedden azt a fellebbezést, amelyet Oroszország nyújtott be a Jukosz csődbe ment olajvállalat korábbi részvényeseinek járó 50 milliárd dollár megfizetéséről szóló 2014-es választottbírósági ítélet ellen.
A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság 2014-ben döntött úgy, hogy az olajvállalat kisajátítása miatt az orosz államnak a GDP-je 2,5 százalékát kitevő 50 milliárd dollárt kell megfizetnie a részvényeseknek. Az eljárást a vállalat korábbi részvényesei, a Cipruson bejegyzett Hulley Enterprises, a Man szigeti Yukos Universal, valamint a szintén ciprusi Veteran Petroleum kezdeményezte Oroszországgal szemben.
Oroszország fellebbezett a döntés ellen, csalással vádolta a korábbi részvényeseket. A hágai kerületi bíróság hatályon kívül helyezte a választottbírósági határozatot, azonban később a fellebbviteli bíróság helybenhagyta azt. 2021-ben a holland legfelsőbb bíróság ismét érvénytelenítette a végzést, arra hivatkozva, hogy az állítólagos csalásról szóló érvelést a hágai bíróság helytelenül hagyta figyelmen kívül, és az ügyet visszautalta az amszterdami fellebbviteli bíróságnak.
Az amszterdami törvényszék keddi határozatában úgy ítélte meg, hogy Oroszország csak a fellebbezési eljárás során hivatkozott arra, hogy a részvényesek csalást követtek el, miközben ezt az érvet az eredeti választottbírósági eljárás keretében is fel kellett volna vetni. A hivatkozás túl későn történt, és a tisztességes eljárással ellentétes, hogy ezt Oroszország csak a fellebbezés során tette meg – magyarázta a döntését a törvényszék.
A fellebbviteli bíróság ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy ha Oroszország időben élt volna a csalásra hivatkozással, akkor a választottbírósági ítéleteket helybenhagyták volna.
A Jukosz olajtársaság Oroszország egyik legnagyobb energiaipari vállalata volt. Főrészvényesét, Mihail Hodorszkovszkijt 2003-ban letartóztatták, majd 2005-ben nyolc évi szabadságvesztésre ítélték pénzmosásért, sikkasztásért és csalásért. Vlagyimir Putyin orosz államfő a komoly politikai ellenlábasának számító volt olajmágnást 2013-ban kegyelemben részesítette, ezután Hodorkovszkij külföldre távozott.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
