Egyre gyakoribbak a bírósági fenyegetések


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2007 januárja óta közel 150 alkalommal jelentettek bombariadót a bíróságokon, a Fővárosi Törvényszéken előfordult, hogy egy hét alatt kétszer is. Egy-egy ilyen riasztás komoly kiesést jelent a bírósági munka szempontjából: az egész épületet ki kell üríteni, az átvizsgálás befejezéséig csúsznak a tárgyalások és a hivatali munka is órákig áll.


2013. szeptember 6-án, pénteken reggel 9 órakor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapitányságra érkezett telefonos bejelentés szerint a Nyíregyházi Törvényszék épületében bombát helyeztek el. Összesen hét tárgyalóteremben folyt ekkor tárgyalás, a dolgozókon kívül 20-25 ügyfél tartózkodott még az épületben. A rendőrség nagyjából másfél óra alatt vizsgálta át az épületet, bombát nem találtak. Az eset viszont nem egyedi…

Idén júniusban egy kecskeméti bombariadó telefonálóját a rendőrök elfogták, a Kecskeméti Törvényszék elsőfokú tanácsa a vádlottat – a vádirati minősítéstől eltérően – terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek és négy év fegyházbüntetésre ítélte.

Egy 2008-ban végzett felmérésből az tűnik ki, hogy az ruházat- és csomagátvizsgálóval felszerelt bírósági épületekben éves szinten a biztonsági szolgálat az ügyfeleknél mintegy 18 ezer darab beviteli tilalom hatálya alá eső tárgyat mutat ki, amelyek két százaléka lőfegyver.

Míg az ilyen beléptető kapuval fel nem szerelt bírósági épületben előfordult az is, hogy az ügyfél a tárgyalás alatt baltát vett elő a csomagjából, míg egy másik esetben az ügyfélnél a nadrágjába rejtve fedeztek fel egy 25 cm hosszúságú konyhakést, amelyet saját bevallása szerint használni is szeretett volna tárgyalóban.

Kezelés helyett megelőzés

A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. Ő állapítja meg az épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, illetve elkészíti az OBH elnöke által előírt követelményeknek megfelelő szabályzatot, amelyben benne van az épületekbe történő bejutás rendje is.

Az eddigi védelmi elvek átértékelése folytán azonban az épületek, valamint az ott dolgozó személyek védelmével és az épületben folyó tevékenység zavartalan működésével összefüggésben előtérbe került a megelőzés szerepe.

Ezért is különösen fontos, hogy a bíróságokon rendelkezésre álljanak a be- és kiléptetés megfelelő eszközei. A védelem technikai eszközei – mint a kézi fémkeresők, detektoros fémkereső kapuk és csomagvizsgáló röntgen berendezések – folyamatosan bővülnek. Örvendetes tény, hogy a „Svájci Projekt” keretében kapott lehetőséggel élve, szinte az összes bírósági épületben 2014 végéig rendelkezésre fog állni detektoros fémkereső kapu, valamint a nagy forgalmat lebonyolító bíróságokon csomagvizsgáló berendezés.

Az említett eszközök segítségével nagymértékben csökkenthető az épületbe bevitt közbiztonságra veszélyes eszközök száma, így a bírósági dolgozók, illetve az ügyfelek ellen elkövetett fizikai támadások esélye is nagymértékben csökkenhet.

(forrás: OBH sajtó-bíróság.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.