Egyre olajozottabban működik az európai elfogatóparancs intézménye
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Unió tagországai több mint 17 ezer európai elfogatóparancsot adtak ki súlyos bűncselekményekben érintettek kézre kerítése és tagállamok közötti átadása érdekében – tudatta szerdán az Európai Bizottság.
Magyarországot egyebek mellett az embercsempészettel összefüggő kiadatási parancsok magas számával összefüggésben emelte ki a 2017-es adatokat rögzítő jelentés.
2004-es bevezetése óta az európai elfogatóparancs a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés leggyakrabban, és egyre emelkedő számban használt eszköze, amíg ugyanis az uniós tagországok 2016-ban valamivel több, mint 16 600 európai elfogatóparancsot adtak ki, addig 2017-ben ezek száma megközelítette a 17 500-at.
A tagállamok a vizsgált időszakban legtöbbször, több mint hétezer esetben súlyos bűncselekmény, vagy terrorizmussal összefüggő tevékenység elkövetésével gyanúsított embert adtak át más tagországoknak. 2600-at is meghaladó esetben lopás és betörés gyanúja miatt állítottak ki európai elfogatóparancsot. Csalással és korrupcióval összefüggésben, valamint kábítószerrel való visszaélés miatt több mint 1500 ilyen dokumentumot állítottak ki. Embercsempészettel összefüggésben 19 ország 184 esetben adott ki európai elfogatóparancsot, köztük a legtöbbet, 37-et Franciaország, és 34-et pedig Magyarország – közölték.
Euróhamisítás miatt 27 ilyen parancsot adtak ki a tagállamok, köztük a legtöbbet, hatot Franciaország és Magyarország, ötöt pedig Görögország. A bankjegyhamisítás mintegy megháromszorozódott 2017-ben az előző év adatihoz képest – emelték ki.
Szabadságvesztés, vagy őrizetbe vételi végzés végrehajtása céljából Magyarország 1376, Románia 1350, Svédország valamivel több mint 400, Horvátország pedig csaknem 300 esetben adott ki – jegyezték meg.
Mint írták, az eljárások hossza évről évre rövidül. A letartóztatástól az átadásról szóló döntés meghozataláig uniós szinten átlagosan 15 nap telik el akkor, amikor az érintett hozzájárul kiadatásához, és 40 nap akkor, ha az érintett nem járul hozzá. A tágállamoktól származó információk szerint a leghosszabb eljárásokra Finnországban és Szlovákiában volt példa, Magyarország és Málta esetében az eljárások gyakran mindössze két napot vettek igénybe – közölte a bizottság.
(MTI)
