Több mint 40 jogszabályt módosul az adminisztratív terhek csökkentése érdekében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés szerdai döntése értelmében egyszerűbbé válnak az anyakönyvi eljárások és egységes nyilvántartásba kerülnek az üzletek.
Széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok az ügyintézésben
Az Országgyűlés 129 igen szavazattal és negyven tartózkodás mellett elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter törvényjavaslatát, amely több mint 40 jogszabályt módosít az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
Jövő januártól széles körben elérhetőek lesznek az elektronikus űrlapok a gyámügyi vagy családtámogatási igényekhez, a környezetvédelmi engedélyek kéréséhez, valamint a vadászati, a növénytermesztési, a halgazdálkodási és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóságok eljárásaiban is.
Elektronikusan igényelhetővé válik a többi között a csecsemő- és a gyermekgondozási díj. Módosul a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény is, így a gyermekek otthongondozási díjának megállapítása során a járási hivatalnak nem lesz szükséges szakértőt kirendelnie, amennyiben a gyermek rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy a vállalkozási bankszámla-nyitást vagy -megszüntetését ezentúl a pénzintézetnek kell közölnie a kamarával vagy a jegyzővel, így a vállalkozásoknak kevesebb szervet kell felkeresniük. Az egyéni vállalkozók az adóhivatalnál a tevékenység megkezdésével egyidejűleg jelentkezhetnek, a kamarához már az adóhatóság fordul.
Módosul a közúti közlekedésről szóló törvény is, így a jövőben engedélyezés helyett csak bejelentésköteles lesz a földút építése, a vasúti átjáróhoz vagy útfelújításhoz kapcsolódó ideiglenes terelőút építése, illetve a maximum 10 parkolóhely és a hozzá tartozó maximum 50 méteres út építése is.
A környezetkárosodás mellett a jövőben a környezetvédelmi hatóság által véglegessé vált teher is feljegyezhetővé válik az ingatlannyilvántartásba, így adásvételkor arról is tudomást szerezhet a vevő.
Egyszerűbbé válnak az anyakönyvi eljárások
A házassági névviselési forma megválasztását, a nemzetiségi névviseléssel kapcsolatos kérvényt és egyes utónévváltoztatásokat is elektronikusan lehet majd intézni a jövőben, az eljárásokat pedig már törvényes képviselő vagy meghatalmazott is elindíthatja. A Miniszterelnökség erről szóló törvénymódosítását az Országgyűlés 143 igen szavazattal és 24 tartózkodás mellett fogadta el.
Az utónévváltoztatások köre kiegészül az egyszerűsített névváltoztatással, amikor egy utónév elhagyását vagy az utónevek sorrendjének megváltoztatását kéri valaki, és nem egy új nevet. A jövőben ezen eljárásokat is az anyakönyvvezetők végzik majd.
Kivezetik az eddig sok adminisztrációt okozó névváltoztatási okiratokat és a nemzetiségi névviselés is egyszerűsödik. A nemzetiségi névjegyzéket elektronikusan kell közzétenni és rendszeresen kell aktualizálni.
A módosítások jelentős része informatikai fejlesztések után valósulhat meg, ezért a jogszabály másfél év alatt szakaszosan lép hatályba.
Egységes nyilvántartásba kerülnek az üzletek
A jelenlegi széttagolt nyilvántartások helyett létrejön az országos kereskedelmi nyilvántartási rendszer (OKNYIR), így aki üzletek, piacok vagy árusok után érdeklődik, annak a jövőben egy egységes és átlátható adatbázis áll a rendelkezésére.
Az erről szóló jogszabályt 142 igen szavazattal, nyolc ellenszavazat mellett és 16 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.
A nyilvántartási rendszerbe bekerülő adatokat eddig önkormányzatok, járási hivatalok kezelték, így azok igen széttagoltak voltak.
A nyilvántartási rendszer tíz nyilvántartást egységesít: az üzletek, a kereskedők, a vásárok, a piacok, a helyi termelői piacok, a bevásárlóközpontok, a társasházkezelő, az ingatlankezelő, az ingatlanközvetítő valamint az ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői szolgáltatási tevékenységet végzők nyilvántartását.
A törvény rögzíti az adatbejegyzés és az adatkezelés szabályait, és a betekintésre jogosultak körét, a GDPR-nak, valamint az infotörvénynek megfelelően.
A jogszabály uniós jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz az ingatlanközvetítők nyilvántartásával és annak vizsgálatával, hogy az ott szereplők eleget tesznek-e az üzleti jó hírnév feltételének. Ezt a jövőben igazolni kell.
(MTI)
