Élelmiszerek kettős minősége: utat mutat az EB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság útmutatót tett közzé kedden az élelmiszerek kettős minőségét is érintő tisztességtelen gyártói magatartás hatékonyabb tagállami kezelése és az uniós élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jog érvényesítése érdekében.


Az uniós bizottság tájékoztatása szerint az útmutató segít meghatározni a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit. Felsorolja, valamint részletesen kifejti, melyek azok az uniós élelmiszeripari és fogyasztóvédelmi jogi előírások, amelyeket a hatóságoknak a kettős termékminőség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venniük.

A rendelet többek között előírja, hogy a fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az adott élelmiszerről, az élelmiszercímkén fel kell tüntetni egyebek mellett a termék valamennyi összetevőjét. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv tiltja az olyan gyártói és kereskedelmi magatartásokat, mint például a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztése – húzták alá.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa kijelentette, ha egy termék azonos márkajelzéssel ellátva, két különböző minőségben kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel lehet megoldani. Érvényt kell szerezni az uniós jog szerint tiltott magatartás elkerülésének, el kell érni, hogy valamennyi fogyasztó egyenlő elbánásban részesüljön – hangsúlyozta.

Az útmutató alapján, amennyiben bizonyítást nyer, hogy egy feltárt jogsértés határon átnyúló jellegű, a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.

A kedden bemutatott iránymutatás mellett az uniós bizottság az élelmiszeripari termékek hatékonyabb összehasonlító tesztelésére irányuló módszertan kialakításán is dolgozik annak érdekében, hogy a tagállamok e kérdés megvitatása során minden országban azonos, megbízható és közös tudományos alapokra támaszkodhassanak.

A kettős élelmiszerminőségre – arra, hogy egyes multinacionális vállalatok kelet-európai piacon forgalmazott termékeinek jelentős része eltérő, illetve alacsonyabb minőségű, mint az, amit ugyanolyan márkanév alatt a nyugat-európai piacokon értékesítenek – az év elején hívták fel a figyelmet a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) kormányfői, akik az eltérő élelmiszerminőséget csalásnak és veszélyes politikai üzenetnek minősítették és a helyzet sürgős kivizsgálására szólították fel az Európai Unió illetékes szerveit.

Magyarország mellett a szlovákok, csehek, szlovénok, horvátok, románok, bolgárok, görögök szerint is elfogadhatatlan, hogy közel 100 millió európai állampolgár juthat silányabb élelmiszerhez, mert a nagy élelmiszergyártók kettős mércét alkalmaznak a nyugati és a kelet-európai országokban fogalmazott élelmiszereknél.

Csehország és Szlovákia kezdeményezésére várhatóan októberben találkozót tartanak Pozsonyban a kettős élelmiszerminőség ügyében az Európai Unió, illetve a kérdésben érintett tagállamok vezető politikusainak részvételével.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.