Elfogadta a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt az ukrán parlament


Elfogadta az ukrán parlament péntek éjjel a nemzeti kisebbségek jogairól szóló új törvényt, amely az ukrán kormányzat szerint figyelembe veszi az Európa Tanács és szerveinek szakértői véleményét és az orosz ajkúak kivételével számos területen visszaállítja a kisebbségek korábbi jogait.

A Legfelső Tanács (parlament) két korrupcióellenes jogszabályt, valamint a lobbitörvényt is elfogadta pénteken, ezek Denisz Smihal miniszterelnök véleménye szerint együttesen lehetővé teszik, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval – közölte az Ukrinform hírügynökség. Hozzátette, hogy a jogszabályokat már Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta.

Az Ukrinform jelentése szerint az új kisebbségi törvény „javasolja”, hogy módosítsák Ukrajna számos, a kisebbségek jogait érintő jogszabályát: a helyi önkormányzatokról, a felsőoktatásról, a közoktatásról, az államnyelvről, valamint a médiáról szóló törvényt is.

A magánkézben lévő iskolák, egyetemek az EU bármelyik hivatalos nyelvén oktathatnak, külön tárgyként biztosítva az ukrán nyelv elsajátítását. Azok az iskolások, akik 2018. szeptember elsejéig megkezdték tanulmányaikat, az ukrán államnyelvi törvény elfogadását megelőző szabályok szerint tanulhatnak a középiskolai végzettségük megszerzéséig.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a választási propagandaanyagok Ukrajna őshonos népeinek és kisebbségeinek nyelvén is megjelenhetnek az ukrán mellett, valamint eltörölte azt a rendelkezést, amely szerint a könyvek legalább felének ukrán nyelvűnek kell lenniük.

Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek korábban több alkalommal is bírálták az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló, 2022 decemberében elfogadott új törvényt, illetve annak tervezett módosításait.

A jogszabály a középiskolai és szakoktatás nyelvével kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy az ukrán nyelv és irodalom mellett az Ukrajna történelmét és a honvédelmi ismereteket oktató, Ukrajna védelme elnevezésű tantárgyat is kötelező államnyelven oktatni. Emellett bármely tanintézmény saját hatáskörben bővítheti az ukrán nyelven oktatott tantárgyak listáját.

A televíziózás kötelező ukrán nyelvű kvótáját legalább 30 százalékban állapítja meg a törvény a jelenleg hatályos 75 százalék helyett. A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló új törvényt a kormány által benyújtott tervezet alapján, a parlamenti frakciók módosításaival fogadta el a Legfelső Tanács.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.