Elfogadták a 2020-as zárszámadást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elfogadta a 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt, amelyet az Állami Számvevőszék azzal támogatott, hogy törvényi kötelezettségének eleget téve elvégezte a törvényjavaslat ellenőrzését.

Az ÁSZ megállapította, hogy a 2020-as költségvetés végrehajtása megfelelt a vonatkozó törvényeknek, emellett 2020-ra az ÁSZ előző években lefolytatott ellenőrzéseinek is látható eredményei lettek: a belső kontrollrendszer megfelelősége javult és a Nemzeti család- és szociálpolitikai alap családi támogatások jogcím terhére teljesített kiadások megbízhatóak. A pozitív változások megerősítése érdekében az ÁSZ megkezdte annak értékelését is, hogy teljesültek-e azok az intézkedések, amelyeket az ellenőrzött szervezetek a 2019. évi zárszámadáshoz kapcsolódó figyelemfelhívó levelekre adott válaszaikban jeleztek.

Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve, minden évben ellenőrzi az előző év költségvetése végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. A zárszámadás értékelése hozzájárul, hogy az Országgyűlés megalapozott döntést hozhasson a költségvetési évet lezáró törvény elfogadásáról. 2021. november 9-én az Országgyűlés elfogadta a 2020-as központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt.

Mi a zárszámadás?

A zárszámadás a központi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló, amely tartalmazza az adott évben ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, illetve azok összevetését a költségvetésben tervezett előirányzatokkal. Ennek elfogadásáról minden évben az Országgyűlés dönt.

A zárszámadást az adott évre elfogadott költségvetéssel összehasonlítható módon, a megfelelő szerkezetben kell elkészíteni. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a Kormány a költségvetési évet követő év szeptember 30-ig az Országgyűlés elé terjeszti, és két hónappal ezt megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. Az Országgyűlés a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az ÁSZ jelentésével együtt tárgyalja meg.

Mit értékel az ÁSZ?

Az Országgyűlés és a végrehajtó hatalom felelőssége, hogy a költségvetési törvény által biztosított keretek között a közpénzt milyen célra és mire fordítják.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének célja, hogy objektív képet adjon a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról, a törvényjavaslat szerkezetének és tartalmának, az államadósságra vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről. Ennek megfelelően az ÁSZ az előirányzat-felhasználás, a költségvetési bevételek és kiadások teljesítésének és elszámolásának szabályszerűségét és megbízhatóságát értékeli.

zárszámadás

Jelentős előrelépés történt 2020-ra

A zárszámadási ellenőrzés megállapította, hogy az előirányzatok megbízhatóak voltak és teljesítésük szabályszerű volt. E mellett 2020-ra az ÁSZ előző években lefolytatott ellenőrzéseinek is látható eredményei lettek. A belső kontrollrendszer megfelelősége javult 2020-ban, amelyhez hozzájárultak a szabályszerű működés érdekében tett lépések Továbbá 2014 óta 2020 az az év, amikor a Nemzeti család- és szociálpolitikai alap családi támogatások jogcím terhére teljesített kiadások is megbízhatóak. Köszönhető ez annak, hogy az elnöki figyelemfelhívó levelek jelzéseire átfogó rendbetétel történt.

Figyelemfelhívó levelek az ellenőrzésben

A zárszámadás ellenőrzése több olyan költségvetési szervezetet is érintett, amelyek esetében az ÁSZ fontosnak tartotta, hogy az ellenőrzött szervezetek vezetői mielőbbi intézkedéseket tegyenek a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében. Ezért figyelemfelhívó levélben hívta fel a szervezetek figyelmét arra, hogy miként erősíthetik meg a szabályos működést.

A 2020. évi zárszámadás ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok kapcsán összesen 23 ellenőrzött szervezet vezetője részére került sor figyelemfelhívó levél megküldésére. A zárszámadás során tett figyelemfelhívásokra az ellenőrzött szervezetek pozitívan reagáltak. Fontos kiemelni, hogy a figyelemfelhívó levelekben rögzített hibák a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásolták.

Az ÁSZ megkezdte a 2019. évi zárszámadás figyelemfelhívó leveleire adott válaszokban foglalt intézkedések utóellenőrzését is. Az utóellenőrzés által az ÁSZ az adott szervezet közpénzügyi helyzet javítása érdekében tett törekvéseit és ezek alapján megtett lépéseit tudja értékelni, ezzel is támogatva a pozitív változások megerősítését.

Az ÁSZ által készített 2020. évi zárszámadás ellenőrzéséről itt, az ehhez kapcsolódó elemzéséről bővebben itt olvashat.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.