Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Életének 79. évében elhunyt Kovács Tamás nyugalmazott legfőbb ügyész – közölte a Legfőbb Ügyészség hétfőn.
Közleményükben felidézték: Kovács Tamást 1968-ban nevezték ki katonai ügyésszé a Szegedi Katonai Ügyészséghez. 1983-ban a Katonai Főügyészség főügyészségi ügyésze, majd 1986-ban a Budapesti Katonai Ügyészség vezető ügyésze, míg 1989-ben a Katonai Főügyészség főosztályvezető ügyésze lett. 1990-től 2006 októberéig a legfőbb ügyész helyettese és katonai főügyész volt, vezérőrnagyi, majd 1994-től altábornagyi rangban.
Az Országgyűlés 2006. október 9-én legfőbb ügyésszé választotta, amely posztot a hetvenedik életévéig, 2010. december 13-áig töltötte be.
Kovács Tamás nyugállományba vonulása után az Országos Kriminológiai Intézet igazgatói szakmai főtanácsadója volt.
A köztársasági elnök 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntette ki. Kovács Tamás – több külföldi díja mellett – a legmagasabb jogászi és katonai elismeréseket – a Kozma Sándor-díjat, a Finkey Ferenc-díjat, a Hunyadi János-díjat, a Szalay László-emlékérmet, a „Pro Facultate” érdemérmet, „A jog szolgálatában” kitüntető címet – is kiérdemelte.
Kovács Tamás nyugalmazott legfőbb ügyészt az ügyészi szervezet a saját halottjának tekinti – írták közleményükben.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
