Elítélték a két rendőr halálát okozó autóst
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Három év nyolc hónap börtönre ítélte szerdán első fokon a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság azt a gépjárművezetőt, aki két rendőr halálát okozta ittasan közlekedési balesetben, majd segítségnyújtás nélkül tovább hajtott – közölte a Fővárosi Főügyészség.
A vád szerint a középkorú férfi 2015. február 7-én éjszaka ittasan, érvényes vezetői engedély nélkül autózott az Üllői úton kifelé. A XVIII. kerületi Mikszáth Kálmán utcai kereszteződésnél balra kanyarodott, amikor a kereszteződésbe szemből érkezett egy észlelhető, de megkülönböztető jelzést nem használó rendőrautó 136-139 kilométer/órás sebességgel. A vádlott a kanyar ívét levágva szabálytalanul, a szembejövőnek elsőbbséget nem adva kezdte meg a balra kanyarodást, és összeütközött a rendőrségi járművel, amely emiatt egy szemből érkező harmadik autónak ütközött.
A vádlott a baleset után egy pillanatra megállt, majd segítségnyújtás nélkül elhajtott.
A rendőrautó vezetője és utasa – két rendőrjárőr – a helyszínen meghalt, a harmadik autó vezetője és utasa súlyos, egyikük maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett.
A kerületi bíróság szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében a vádlottat halált okozó ittas járművezetés és négyrendbeli, veszélyhelyzetet előidéző személy által elkövetett segítségnyújtás elmulasztása miatt 3 év 8 hónap börtönre ítélte és 7 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől.
A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint az ítélet indokolása kiemelte: a rendőrautó is jelentősen túllépte a megengedett sebességet és nem használt megkülönböztető jelzést, továbbá „nem volt bizonyítható a rendőr jármű sebességtúllépésének szolgálati indoka”. A vádlott és a sértett is jelentősen megszegte a közlekedési szabályokat. Ugyanakkor a bíróság kiemelte azt is: a vádlottnak ittassága tudatában fokozottabban kellett volna figyelnie a forgalomra, ám nem járt el az elvárható gondossággal, a kanyarodást a sértett féktávolságán belül hajtotta végre és ittasságából fakadó gondatlansága miatt nem győződött meg a védett útvonalon közlekedő rendőrautó helyzetéről.
A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a „sértetti közrehatást”, továbbá az idő múlását és a vádlott részleges beismerő vallomását. Súlyosító körülmény volt egyebek mellett az, hogy a vádlott ellen a bűncselekmény elkövetésekor is büntetőeljárás zajlott.
Az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így az elsőfokú ítélet nem jogerős.
(MTI)
