Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Fővárosi Törvényszék 2024. január 10-én kihirdetett elsőfokú – nem jogerős ítéletével – 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől és 5 év szakértői tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltásra ítélt egy igazságügyi szakértőként is tevékenykedő pszichiátert, akit hatósági eljárásában elkövetett vesztegetés, továbbá büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettével vádolt az ügyészség.
Az ítélet szerint 2019-ben szexuális erőszak bűntettének gyanúja miatt nyomozás volt folyamatban egy olyan ügyben, amelyben a feljelentő azt állította, hogy kiskorú gyermekét annak édesanyja és ismeretlen személyek 2017-ben szexuálisan zaklatták. A feljelentéshez becsatoltak egy igazságügyi orvosszakértői és gyermekpszichiáteri egyesített szakvéleményt, amelyet a vádlott – aki egy pszichiátriai osztály osztályvezető főorvosa, egyben igazságügyi szakértő –, valamint az ő szakértőtársa készített.
A szakvélemény szerint a kiskorú sértett személyes vizsgálata során a szakértők arra jutottak, hogy a gyermekkel szemben korábban akár szexuális abúzust is elkövethettek. Ezt követően a feljelentő jogi képviselőjének indítványa alapján a nyomozó hatóság a kiskorú sértett pszichológiai vizsgálatára kirendelt egy másik igazságügyi pszichológus szakértőt, aki egyébként a vádlott munkatársa volt. A gyermek vizsgálatát követően a terhelt felhívta a kollégáját és a fenti eljárásról érdeklődött nála. Amikor a szakértő közölte a vádlottal, hogy a feljelentésben foglalt állítások szerinte nem állják meg a helyüket, a terhelt megkérdezte, hogy esetleg ki lehet-e hozni mást a történetből? A nemleges választ követően a vádlott pár nappal később ismét megkereste kollégáját és jelezte neki, hogy az édesapának sokat megérne, ha valótlan tartalmú szakvélemény benyújtásával igazolnák a feljelentésben foglaltakat, vagyis azt, hogy a kisfiút szexuálisan zaklatták. Eközben a vádlott egy papírlapra ráírta azt, hogy „1 – 2 millió”. A felajánlott előnyre a pszichológus szakértő nem reagált.
Dr. Kárpáti György, a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a korrupciós bűncselekmények bizonyítása rendszerint szűk spektrumon mozoghat, hiszen szinte kizárt, hogy a cselekménynek közvetlen szem- vagy fültanúja akadna. A fentiek miatt a bíróságnak jelen eljárásban is az üggyel közvetlenül érintettek egymásnak ellentmondó vallomásait kellett összevetnie, és megállapítania azt, hogy ki állít valótlanságot.
A minden apró részletre kiterjedő, teljeskörű bizonyítást követően a Fővárosi Törvényszék bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés, továbbá hamis tanúzásra felhívás bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit, ezért őt halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől és 5 év szakértői tevékenységtől mint foglalkozástól történő eltiltásra ítélte.
A büntetés kiszabása során enyhítő körülmény volt például az, hogy a férfi több gyermek eltartásáról is gondoskodik. A bíróság megállapítása szerint a vádlott mögött megkérdőjelezhetetlen szakmai életút áll, igazságügyi szakértőként pedig elvárás vele szemben a büntetlen előélet, ezért esetében ez enyhítő körülménynek nem tekinthető.
Indokolásában a bíróság kiemelte, hogy a korrupciós bűncselekmények semmilyen formája nem megengedett, a büntetőügyekben hatóság tagjaként eljáró személy által elkövetett ilyen cselekmények társadalomra való veszélyessége pedig kimagasló. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
Forrás: Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
