Elutasította az OBT indítványát az Igazságügyi Bizottság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a 2019. június 7-én hozott határozatában elutasította az OBT-nek az OBH elnöke ellen előterjesztett indítványát.

Ez a döntés visszaigazolja az OBH elnökének, a bírói karnak az elmúlt hónapokban kinyilvánított aggodalmait az OBT tagok eljárásának tárgyilagosságát és megalapozottságát illetően. Az Igazságügyi Bizottság javaslatáról az Országgyűlés hozza meg a végső döntést.

Az Igazságügyi Bizottság határozatának indokolása szerint:

„1. Az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi bizottsága (a továbbiakban: bizottság) eljárása során tiszteletben tartja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 70. § (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében foglalt, az Országgyűlést megillető jogköröket szabályozó rendelkezéseket, ezért nem kíván állást foglalni az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) működésének és legitimációjának kérdésében, arról ugyanis – az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére is tekintettel – az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni. Ennek megfelelően az OBT beadványa ügyében való döntés a legitimitás tekintetében nem minősül állásfoglalásnak, vagy elismerésnek, illetve nem minősülhet a későbbiekben hivatkozási alapnak.

2. Az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikke alapján minden jogalkalmazói eljárással szemben támasztott közös követelmény az eljárás tisztességessége, amely az elfogulatlan, pártatlan, részrehajlás nélküli döntéshozatalt is jelenti. Ennek pedig az is előfeltétele, hogy senki ne vehessen részt olyan ügy eldöntésében, amelyben érintett.

Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének munkájával kapcsolatos jelentések és az OBT határozatának meghozatalában legalább két olyan OBT tag is részt vett, akik korábban eredménytelenül pályáztak magasabb bírói álláshely, illetve bírósági vezetői pozíció betöltésére, és legalább egy tag az OBH elnökével szemben bírósági eljárást is indított.

A 60/2018. (05. 02.) OBT határozat jogszerűségének megítélése vonatkozásában két tag közvetlenül is érintett volt, miután annak kimondása, hogy a határozat az OBH elnökének felróhatóan törvénysértő, az rájuk nézve – valós jogkövetkezmény hozzárendelése esetén – közvetlenül is jogokat keletkeztethet.

Amint arra az Alkotmánybíróság már egy korai döntésében rámutatott, ,,[a] pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében.” [67/1995. (XII. 7.) AB határozat].

A bíráknak minden esetben, külön tételes jogi előírás hiányában is erkölcsi, hivatásetikai kötelezettsége, hogy eljárásukkal összefüggésben elkerüljék az elfogultság kialakulásának nemcsak a lehetőségét, de még a látszatát is. Az eljárás tisztességességét ezért az biztosíthatja, ha a személyében érintett bíró, akit a kezdeményezés alapjául szolgáló ügy közvetlenül érintett, a döntéshozatal egészében nem vesz részt. Ezzel szemben az OBT határozatát megelőző jelentések tárgyalásában, valamint a jelentés elfogadásában ezek az elfogultnak tekinthető bírók aktívan részt vettek, azt megszavazták és az OBH elnökének tisztségétől megfosztást kezdeményező határozat meghozatalában ugyancsak részt vettek.

Az Alaptörvény R) cikke nemcsak azt mondja ki, hogy az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, hanem azt is, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. Ebből egyértelműen következik, hogy annak rendelkezéseit- köztük a részrehajlás nélküli, tisztességes módon történő ügyintézésre vonatkozó előírásokat is – az OBT-nek is be kell tartania. Azzal, hogy az OBT eljárásában olyan tagok is részt vettek, akik személyükben is érintettek voltak, az OBT megsértette az Alaptörvény XXIV. és XXVIII. cikkét.

Fontos körülmény, hogy ha az említett tagok a tisztességes eljárás követelményének megfelelően a döntésekben nem vettek volna részt, akkor az OBT határozata meghozatalához szükséges törvényi feltétel – még az OBT saját eljárási értelmezése esetén – sem teljesült volna.

3. A bizottság megállapítja továbbá, hogy az OBH elnöke minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól, ugyanakkor az OBH elnökének válaszait, hivatkozásait az OBT nem vizsgálta, nem értékelte, nem mérlegelte, határozatában azokra nem tért ki, ezért ez a körülmény önmagában felveti az OBT pártatlanságának a hiányát. A bizottság álláspontja szerint az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket. A bizottság úgy ítéli meg, hogy az OBH elnöke az általa benyújtott beszámolóinak bizottsági tárgyalása során megnyugtató módon tisztázta a vitatott kérdéseket. A bizottság álláspontja szerint ezért az OBT által felvetett további kérdések nem megalapozottak, azok az elfogultság miatti téves és prejudikálással felérő indíttatásból fakadnak.

4. Mindezek alapján a bizottság azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy dr. Handó Tündét az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségétől ne fossza meg.”

(birosag.hu)

---