EuB: a családi juttatásnak nem feltétele a munkaviszony


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós jog szerint nem kell, hogy valaki valamely tagállamban munkavállaló legyen ahhoz, hogy egy másik tagállamban lakó gyermekei után családi ellátásokra legyen jogosult – közölte döntését az Európai Unió Bírósága csütörtökön.

Az ügy előzménye, hogy egy román állampolgár, aki korábban Írországban dolgozott, majd munkakeresőként élt és betegellátásban részesült, családi ellátásokat igényelt az ír hatóságoktól a Romániában lakóhellyel rendelkező gyermekei után.

Az ír hatóságok helyt adtak a kérelmének, de csak a munkával töltött időszakra vonatkozóan, azzal az indokkal, hogy a magánszemély nem folytatott munkavállalói tevékenységet Írországban, és nem részesült járulékalapú ellátásban sem. A román állampolgár vitatja a határozatot, azzal érvelve, hogy az ír hatóságok az uniós jog téves értelmezésére támaszkodtak.

Az uniós bíróság ítéletében megállapította, hogy a vonatkozó uniós jogszabály úgy rendelkezik, hogy minden uniós állampolgár ugyanúgy jogosult családi ellátásokra egy másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a valamennyi családtag egy tagállamban rendelkezne lakóhellyel.

A bíróság megjegyezte, más tagállamban lakó gyermekek után járó családi ellátásokra való jogosultság több jogcímen is igényelhető, nem csupán a munkavállalói tevékenység után. Az uniós jog tehát nem követeli meg, hogy a bárki konkrétan meghatározott – különösen munkavállalói – státusszal rendelkezzen a családi ellátásokra való jogosultsághoz.

A bíróság arra a megállapításra jutott, hogy egy uniós állampolgár más tagállamban lakó gyermekei után járó családi ellátásokra való jogosultságának nem feltétele az, hogy munkavállalói tevékenységet folytasson, vagy az, hogy munkája után pénzbeli juttatásban részesüljön egy másik tagállamban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.