Felfüggesztett börtönre ítéltek egy kisgyermeket bántalmazó párt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt hétfőn a Pécsi Járásbíróság egy párt a nő óvodáskorú kisfiának rendszeres bántalmazása miatt.

Barkaszi Attila, a Pécsi Törvényszék szóvivője közölte: a párt – társtettesként – kiskorú veszélyeztetésében, valamint védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett testi sértésben találták bűnösnek; az utóbbit a nő bűnsegédként követte el.

A nő korábbi élettársi kapcsolatából született fiát a bíróság 2012-ben jogerősen az anyánál helyezte el, aki 2015 szeptemberében élettársi kapcsolatot létesített az elsőrendű vádlottal. Két hónap múlva az általuk közösen nevelt gyermek viselkedése megváltozott, dühkitörései voltak, hiperaktivitás jellemezte, pszichológusi ellátásra is szorult.

2016 márciusában az óvodai nevelők észrevették, hogy a gyermek torkán ujjnyomok, alkarján „erőteljes megragadás” nyomai láthatók, vállán pedig véraláfutás volt. A nyomokat a kéthetenkénti láthatások alkalmával a gyermek édesapja és nagymamája is látta. Szintén az óvodában vették észre, hogy az élettárs kiütötte a gyerek egyik fogát.

[box title=”Kommentár a büntetőeljárási törvényhez” style=”soft” box_color=”#007ac3″ radius=”0″]

A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. Új kommentárunk elérhető Jogtár kiegészítés és könyv formájában is.

További információ >>[/box]

A vádlottak egy pécsi élelmiszerboltban többször is bántalmazták a gyermeket, aminek az üzlet alkalmazottai is szemtanúi voltak. A bolt kamerája azt is rögzítette, amikor a férfi úgy megütötte a gyereket, hogy összeesett, csak másodpercekkel később, anyja és az élettárs segítségével állt fel. Az anya ezután métereken keresztül húzta a térdepelő gyermeket a pénztárig – ismertette Barkaszi Attila.

Az ügyész, az elsőrendű vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette, így a határozatnak a férfire vonatkozó része jogerőre emelkedett. Az anya és védője elsősorban felmentés, másodsorban enyhítés érdekében fellebbezett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.