Fürdőkben kezelhető a védettségi adat Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az alábbi álláspontot alakította ki a fürdők (uszodák, fürdők, wellness létesítmények) szolgáltatásait igénybe vevőknek (fürdővendégek) a fürdő területére való belépéshez szükséges, a COVID-19 koronavírus elleni védettség tényének igazolásáról.

A GDPR a személyes adatok védelméhez való jogot nem abszolút jog ként biztosítja , hanem hangsúlyozza , hogy azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ilyen alapvető jog az Alaptörvényben, valamint az Európai Alapjogi Chartában is rögzített élethez való jog, továbbá az Alaptörvényben ezen túl is rögzített testi és lelki egészséghez , egészséges környezethez való jog, a melyek védelme mindannyiunk közös felelőssége.

GDPR

A fentiek értelmében a NAIH álláspontja szerint a fürdők esetében, ahol más bevett, személyes adatkezeléssel nem járó védekezési mód, így például a gyakori szellőztetés vagy a maszkviselés előírása fürdőzés közben életszerűtlen, ugyanakkor a távolságtartásra vonatkozó előírások is csak korlátozottan érvényesíthetőek a koronavírus omikron variánsának terjedésére is tekintettel jelenleg megfelelő és elfogadható , valamint szükséges és arányos intézkedés lehet az, ha a fürdő üzemeltetője a beléptetés feltételéül szabja a fürdővendég koronavírus elleni védettsége tényének igazolását.

A NAIH ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fentiekben kifejtett álláspontja alapján az adatvédelmi
alapelvek érvényesülése érdekében kizárólag a védettségi igazolvány, EU védettségi igazolvány,
vagy applikáció bemutatását kérheti a fürdő üzemeltetője, azonban az így megismert
személyes adatokat jogszerűen nem rögzítheti, azokat nem gyűjtheti.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.