Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az alábbi álláspontot alakította ki a fürdők (uszodák, fürdők, wellness létesítmények) szolgáltatásait igénybe vevőknek (fürdővendégek) a fürdő területére való belépéshez szükséges, a COVID-19 koronavírus elleni védettség tényének igazolásáról.
A GDPR a személyes adatok védelméhez való jogot nem abszolút jog ként biztosítja , hanem hangsúlyozza , hogy azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ilyen alapvető jog az Alaptörvényben, valamint az Európai Alapjogi Chartában is rögzített élethez való jog, továbbá az Alaptörvényben ezen túl is rögzített testi és lelki egészséghez , egészséges környezethez való jog, a melyek védelme mindannyiunk közös felelőssége.
A fentiek értelmében a NAIH álláspontja szerint a fürdők esetében, ahol más bevett, személyes adatkezeléssel nem járó védekezési mód, így például a gyakori szellőztetés vagy a maszkviselés előírása fürdőzés közben életszerűtlen, ugyanakkor a távolságtartásra vonatkozó előírások is csak korlátozottan érvényesíthetőek a koronavírus omikron variánsának terjedésére is tekintettel jelenleg megfelelő és elfogadható , valamint szükséges és arányos intézkedés lehet az, ha a fürdő üzemeltetője a beléptetés feltételéül szabja a fürdővendég koronavírus elleni védettsége tényének igazolását.
A NAIH ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fentiekben kifejtett álláspontja alapján az adatvédelmi
alapelvek érvényesülése érdekében kizárólag a védettségi igazolvány, EU védettségi igazolvány,
vagy applikáció bemutatását kérheti a fürdő üzemeltetője, azonban az így megismert
személyes adatokat jogszerűen nem rögzítheti, azokat nem gyűjtheti.
(naih.hu)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!