Gabonakereskedőket vádolnak milliárdos csalással


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hárommilliárd forintos csalással vádolja a Tatabányai Járási Ügyészség egy tatabányai gabonakereskedő cég két vezetőjét, akik a társaság fizetésképtelensége ellenére kötöttek szerződéseket és ezzel 191 sértettnek okoztak kárt – közölte a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség pénteken.

Reszl Ildikó főügyész tájékoztatása szerint a malomipari termékek gyártásával, gabona-nagykereskedelemmel foglalkozó társaság 2015-ben 2,7 milliárd forint üzemi veszteséget halmozott fel és 4,6 milliárd forint összegben nem tudott eleget tenni rövid lejáratú kötelezettségeinek.

A vádlottak hitelkérelmeit a pénzintézetek elutasították, mert a cég készpénzállománya alacsony volt és túlzottan eladósodott. A vállalkozás 2015. június végétől olyan tartozásokat halmozott fel, amelyeket már nem tudott kifizetni, ezért a tulajdonukban lévő, korábbi hitelek fedezetéül szolgáló ingóságokat értékesítettek.

Időközben hitelezők egy csoportja kétszázmillió forintos tartozás miatt a cég ellen felszámolást kezdeményezett. A társaság vezetői a további működés érdekében megegyeztek a hitelezőkkel és részletfizetést ajánlottak fel.

Az ügyészség szerint a vádlottak tudatában voltak annak, hogy a társaságnak 2015. június végétől nem volt reális lehetősége a megkötött szerződések kiegyenlítésére. A sértetteket nem tájékoztatták a fizetőképesség hiányáról, az alkalmazottakkal továbbra is köttettek szerződéseket gabonafelvásárlására.

A Tatabányai Járási Ügyészség a cég két vezetőjét különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja. A vádirat szerint haszonszerzés céljából tévedésbe ejtő, illetve tévedésben tartó magatartásukkal 191 sértettnek összesen mintegy hárommilliárd forint kárt okoztak.

Arra az esetre, ha a vádlottak az előkészítő ülésen beismerik a bűncselekmény elkövetését, az ügyészség az elsőrendű vádlottra öt év, a másodrendűre négy év börtönbüntetés kiszabását indítványozta. Kérte továbbá, hogy a felszámolás alatt álló gazdasági társasággal szemben 1,7 milliárd összegben rendeljenek el vagyonelkobzást – ismertette a megyei főügyész.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.