Gyermekek életét könnyítette meg a NAV: a nevelt gyermekek is illetékmentesen örökölnek


Közel egy évtizede meglévő jogbizonytalanság végére tett pontot a NAV, amikor a Háttér Társaság kérésére kiadott állásfoglalásban rögzítette: az élettárs gyermeke is illetékmentesen örököl 20 millió Ft-ig. 

Bár a mostoha- és nevelt gyermek a Polgári Törvénykönyv alapján nem törvényes örökös, végrendelet alapján természetesen örökölhetnek mostoha- és nevelőszüleiktől. (A végrendeletben célszerű lehet az örökhagyóval fennálló viszonyra is utalni.) Az illetéktörvényben régóta szereplő szabály szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.

A mostohagyermek fogalmát a jogszabályok évtizedek óta tartalmazzák: ez alatt a szülő házastársának (2009 óta bejegyzett élettársának is) gyermekét kell érteni. A nevelt gyermek, nevelőszülő fogalma azonban jóval bizonytalanabb. Míg korábban nevelt gyermek alatt csak a gyermekvédelmi rendszer keretében nevelőszülőnél elhelyezett, ellenszolgáltatásért cserébe nevelt gyermeket kellett érteni, a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv azonban erre a gyermekvédelmi nevelőszülő, illetve gyermekvédelmi nevelt gyermek fogalmát használja, nevelőszülőnek pedig azt a személy nevezi, aki a gyermekről saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője, tehát tipikusan a szülő (be nem jegyzett) élettársát.

Mivel azonban az illetéktörvény nem határozza meg, hogy nevelőszülő és nevelt gyermek alatt pontosan mit ért, azaz a Polgári Törvénykönyvben jelenleg szereplő fogalmat vagy az illetéktörvény elfogadásakor bevett fogalmat, kérdés volt, hogy a szülő élettársának gyermeke illetékmentesen örököl-e. Ennek azért is van kiemelt jelentősége, mivel egyre többen élnek párjukkal házasság helyett élettársi kapcsolatban, illetve egyre több a mozaikcsalád, ahol a pár az egyikük korábbi kapcsolatából származó gyermeket neveli közösen. A probléma különösen nagy számban érinti az azonos nemű párokat, mivel többségük nem bejegyzett élettársi, hanem élettársi kapcsolatban neveli közösen egyikük vérszerinti vagy örökbefogadott gyermekét. Az ilyen gyermekek száma dinamikusan nő: a 2022-es népszámlálás adatai szerint 4125 gyermek nevelkedik azonos nemű párnál.

A jogbizonytalanság tisztázása érdekében a Háttér Társaság 2023 őszén a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordult, akik a kérdés kapcsán szakmai egyeztetést folytattak le. Ennek eredményeként az egyesületet úgy tájékoztatták: az illetéktörvény értelmezése során is a Polgári Törvénykönyvben szereplő nevelőszülő és nevelt gyermek fogalma az irányadó, tehát az élettárs gyermeke is illetékmentesen örököl 20 millió forintig.

Forrás: Háttér Társaság sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.