Gyermekek életét könnyítette meg a NAV: a nevelt gyermekek is illetékmentesen örökölnek


Közel egy évtizede meglévő jogbizonytalanság végére tett pontot a NAV, amikor a Háttér Társaság kérésére kiadott állásfoglalásban rögzítette: az élettárs gyermeke is illetékmentesen örököl 20 millió Ft-ig. 

Bár a mostoha- és nevelt gyermek a Polgári Törvénykönyv alapján nem törvényes örökös, végrendelet alapján természetesen örökölhetnek mostoha- és nevelőszüleiktől. (A végrendeletben célszerű lehet az örökhagyóval fennálló viszonyra is utalni.) Az illetéktörvényben régóta szereplő szabály szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.

A mostohagyermek fogalmát a jogszabályok évtizedek óta tartalmazzák: ez alatt a szülő házastársának (2009 óta bejegyzett élettársának is) gyermekét kell érteni. A nevelt gyermek, nevelőszülő fogalma azonban jóval bizonytalanabb. Míg korábban nevelt gyermek alatt csak a gyermekvédelmi rendszer keretében nevelőszülőnél elhelyezett, ellenszolgáltatásért cserébe nevelt gyermeket kellett érteni, a 2014-ben hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv azonban erre a gyermekvédelmi nevelőszülő, illetve gyermekvédelmi nevelt gyermek fogalmát használja, nevelőszülőnek pedig azt a személy nevezi, aki a gyermekről saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti-, örökbefogadó- vagy mostohaszülője, tehát tipikusan a szülő (be nem jegyzett) élettársát.

Mivel azonban az illetéktörvény nem határozza meg, hogy nevelőszülő és nevelt gyermek alatt pontosan mit ért, azaz a Polgári Törvénykönyvben jelenleg szereplő fogalmat vagy az illetéktörvény elfogadásakor bevett fogalmat, kérdés volt, hogy a szülő élettársának gyermeke illetékmentesen örököl-e. Ennek azért is van kiemelt jelentősége, mivel egyre többen élnek párjukkal házasság helyett élettársi kapcsolatban, illetve egyre több a mozaikcsalád, ahol a pár az egyikük korábbi kapcsolatából származó gyermeket neveli közösen. A probléma különösen nagy számban érinti az azonos nemű párokat, mivel többségük nem bejegyzett élettársi, hanem élettársi kapcsolatban neveli közösen egyikük vérszerinti vagy örökbefogadott gyermekét. Az ilyen gyermekek száma dinamikusan nő: a 2022-es népszámlálás adatai szerint 4125 gyermek nevelkedik azonos nemű párnál.

A jogbizonytalanság tisztázása érdekében a Háttér Társaság 2023 őszén a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) fordult, akik a kérdés kapcsán szakmai egyeztetést folytattak le. Ennek eredményeként az egyesületet úgy tájékoztatták: az illetéktörvény értelmezése során is a Polgári Törvénykönyvben szereplő nevelőszülő és nevelt gyermek fogalma az irányadó, tehát az élettárs gyermeke is illetékmentesen örököl 20 millió forintig.

Forrás: Háttér Társaság sajtóanyaga


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Kötelező lesz az elektronikus aláírás

Nagyot fejlődött az elektronikus dokumentumkezelés és az ügyintézés, de egy kritikus ponton általában megbicsaklik a folyamat – ez pedig a hitelesítés. Legyen szó magánszemélyek hivatali vagy szolgáltatói ügyintézéséről, esetleg két vállalkozás közötti üzleti szerződésről, a legtöbb esetben a teljesen digitalizált folyamat egy pontján belép az analóg világ: amikor a dokumentumokat kézzel írják alá az érintett felek. Hamarosan azonban komoly változás várható – számol be az ITBusiness.hu.

2024. május 21.

Már a magyarok fele támogatja a házassági egyenlőséget

Tovább javult az LMBTQI közösség általános elfogadása a magyar társadalomban, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Már a magyarok több, mint felének van LMBT ismerőse, és 71%-uk elfogadó lenne, ha előbújna a gyermekük.

2024. május 21.

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.