Hamis munkáltatói igazolásokkal vettek fel árukülcsönöket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vádat emeltek huszonhárom emberrel szemben, mert hamis munkáltatói igazolásokkal igényeltek olyan áruvásárlási kölcsönöket, amelyeknek megfizetése nem állt szándékukban.

A vádirat szerint egy férfi és egy nő 2017 szeptemberét megelőzően négy cég nevében állított ki 64 hamis munkáltatói igazolást. A dokumentumokat további huszonkét ember áruvásárlási hitel igénylésekor használta győri, tatabányai, tatai és budapesti üzletekben. Céljuk az volt, hogy a hamis munkáltatói igazolással vásárolt műszaki cikkeket eladják, és az így szerzett pénzen megosztoznak a hamis igazolások készítőivel.

Az egyik elkövető 2018 februárjának első két hetében közel másfél millió forint értékben vásárolt.

A hamis igazolásokat készítő férfi 2017-ben megszerezte egy bankszámlatulajdonos hitelkártya-szerződésének egyenlegközlő értesítését. A dokumentum segítségével a férfi telefonos és netbankos jelszómódosításokat végzett, majd netbankon keresztül 2017. december 13. és 2018. január 17. között öt alkalommal, összesen félmillió forintot utalt a saját számlájára.

A vád információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és más bűncselekmények– derül ki a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség főügyésze, Reszl Ildikó szerdai közleményéből.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.