Hamis vád lehet a vád Portik ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rogán Antal ellen vallott Portik, mégsem Rogán került bajba.


Hamis vád bűntettének gyanújával nyomozást rendelt el a Budapesti Nyomozó Ügyészség Portik Tamás tanúként tett nyilatkozata miatt – közölte a fővárosi főügyész.

Ibolya Tibor felidézte, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Juhász Péter alperes között személyiségi jog megsértése tárgyában indult per júniusi tárgyalásán Portik Tamás tanúként azt állította, hogy a közvetítő szerepében eljárva egyszer tízmillió forintnak megfelelő összegű eurót adott át Rogán Antal polgármesternek, ami egy ingatlan áron aluli értékesítésében való közreműködésért adott jogtalan előny volt.

Úgy folytatta: Portik Tamás nyilatkozata után több feljelentés is érkezett az ügyészségre, egyrészt a fenti nyilatkozatban foglaltak miatt Rogán Antal ellen, másrészt pedig az állítás valótlanságának gyanúja miatt Portik Tamással szemben.

A vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt Rogán Antalt érintően tett feljelentéseket a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította – hangsúlyozta Ibolya Tibor.

Hozzátette: miután az alapügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jogerősen elbírálta a feljelentéseket, elhárult az eljárásjogi akadálya a hamis vád bűntette miatt tett feljelentés elbírálásának.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség beszerezte a szükséges iratokat és megállapította, hogy Portik Tamás cselekménye Rogán Antal sérelmére elkövetett „hamis vád bűntette gyanúját kelti”, ezért elrendelte a nyomozást – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.