Változik a területalapú támogatási rendszer


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2016-os kérelmekre vonatkozóan hamarosan új európai uniós jogszabály születik.


Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint sokat javult a területalapú támogatási rendszer tavaly, a hatóságok folyamatosan javítják a hibákat, teszik egyre rugalmasabbá, „élhetőbbé” a rendszert.

Feldman Zsolt  hétfőn, a XVII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórumon, Kecskeméten hangsúlyozta, hogy a korábbi, lényegében csak területalapon, földhasználat alapján működő rendszerben 2015-ben új lehetőségek nyíltak meg a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására, lehetővé vált az egyszerűsített általány támogatási rendszer bevezetése a kisgazdaságoknak és sikerült célzott, a termelés mértékétől függő, termeléshez kötött támogatást biztosítani a szektorban. 

 

A legfontosabb módosítások között említette a zöldítés megjelenését. Ennek keretében a források harminc százaléka egy új környezetvédelmi, természetvédelmi szempontrendszer és ökológiai célrendszer alapján vehető igénybe. Ez a legnagyobb kihívás, amely az elmúlt évben támogatás-igénybevételi oldalon a magyar mezőgazdaságban megjelent – fogalmazott az államtitkár. 

A várható további változások között szólt arról, hogy a 2016-os kérelmekre vonatkozóan hamarosan új európai uniós jogszabály születik. A „sárga lapok” rendszere alapján, ha a gazdálkodó túligénylése nem haladja meg a tíz százalékot, a szankció felét kell csak megfizetni, ha a következő évben a gazdálkodó nem követ el újabb hibát. Ellenkező esetben a büntetés fennmaradó részét is meg kell majd fizetni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.