Handó: az unió élmezőnyében vagyunk


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar igazságszolgáltatás az Európai Unió élmezőnyében van, ami az ítélkezés időszerűségét és minőségét illeti – mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke csütörtökön a Kecskeméti Törvényszéken megrendezett összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatón.


2012-ben azt vállalták, hogy javítják az időszerűséget, valamint az ítélkezés megalapozottságát, és „azóta a bíróságok nem csak önmagukhoz képest tudtak előre lépni sok területen, hanem az Európai Unió palettáján is”. Kiemelte a közigazgatási ügyszakot, amelyben a negyedik leggyorsabb a magyar ítélkezés az EU-ban – mondta Handó Tünde.

Fontosnak nevezte az elért színvonal megtartását, ennek érdekében azonban a bírókat mentesíteni kell az adminisztratív terhek alól. A bíró valóban az ügy bírája tudjon lenni, ne pedig azzal töltse az idejét, hogy a papírokat és a leveleket rendezgeti – fűzte hozzá.

Handó Tünde jelentős segítségként értékelte azt, hogy 2012-ben több mint négyszáz bírósági ügyintéző és bírósági titkár került be a szervezetbe, azért, hogy több érdemi, joghoz értő segítő legyen a bíró mellett. Hozzátette azonban, hogy ez azért nem lett „sikertörténet”, mert százezrével jöttek a szabálysértési ügyek, ami azt jelentette, hogy ennek a többlet erőforrásnak az erejét ezeknek az ügyeknek a kezelése kötötte le. Emlékeztetett arra is, hogy 2013-ban nagyságrendekkel több volt az ügyérkezés a cégbíróságokra, mint korábban.

Szavai szerint most pedig „egy újabb cunami közepén állunk”, mert a közhasznú szervezeteket érintő változás miatt van olyan bíróság, ahol százszorosára növekedett a kezelendő beadványok száma.

A személyiség és a média a polgári és a büntetőjogban

Számos izgalmas, elgondolkodtató, különböző nézőpontot felvillantó tanulmány szerepel a kötetben, mely felöleli a téma polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásait, bemutatva az ide vágó hazai bírói gyakorlatot is.

További információ és megrendelés >>

Az OBH elnöke kiemelte, hogy nemcsak lehetőség, hanem törvényi kötelessége is a bírósági szervezetnek az, hogy jogszabály-módosítási kezdeményezéssel éljen és véleményt nyilvánítson a jogszabálytervezetekről. Kiemelte, hogy egy jelzésük eredményként a szabálysértési ügyekben a tavaly még havonta 30 ezres országos tárgyalási szám 2-3 ezerre csökkent.

Handó Tünde szólt arról, hogy a jövőben az új informatikai lehetőségekkel a jogalkotónak számolnia kell, ma már olyan technikai eszközök vannak, amelyek segítségével videokapcsolatot lehet létesíteni, távmeghallgatást lehet lefolytatni. Ezek révén a bírósági ítélkezés „tértől és időtől függetlenül” működhetne, nem kellene nagy terjedelemben jegyzőkönyveket vezetni, ha mindezekről videó készülne – fogalmazott.

Handó Tünde meggyőződése, hogy egy ilyen fajta megújulásra szükség van, ami mellé meg kell őrizni „a 19. századi tudást és méltóságot”.

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke értékelőjében kiemelte, hogy a megyében több éve folyamatosan nő az igen bonyolult megítélésű, sokvádlottas gazdasági büntetőügyek száma és aránya. Hangsúlyozta, hogy nagyon komoly terhet jelent a kiemelt ügyek 33 százalékos, valamint a soron kívüliek 75 százalékos, országosan kimagasló aránya.

Adatai szerint 2014-ben a Kecskeméti Törvényszékre, az illetékességi területén működő járásbíróságokra és a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra, összesen 63 640 ügy érkezett, amellyel a törvényszék országosan a 6. helyen áll. A befejezett ügyek száma 67 179 volt, ezzel az országos 6. helyet foglalják el.

A sajtótájékoztatón és az azt követő értekezleten részt vett Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke és Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese, az Országos Bírói Tanács soros elnöke is.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.