Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hagyományok ápolása elődeink kötelességtudatára és felelősségérzetére emlékeztet – erről beszélt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke egy bíróságtörténeti rendezvény megnyitóján Budapesten.
Az OBH fontosnak tartja a bírósági hagyományokban rejlő értékeket, ezért indította el tavaly Az emlékezés erejével című országos bíróságtörténeti kiállítás- és konferencia körutat.
Ennek utolsó állomása hétfőn a Fővárosi Ítélőtáblán tartott rendezvény, konferencia, kiállítás és könyvbemutató – mondta a hivatal elnöke.
A rendezvény egyik apropója, hogy 150 éve 1869 júliusában fogadták el a bíróságokat a közigazgatástól elválasztó, önálló bírói hatalmi ágat létrehozó törvényt. Ez a törvény kimondta, hogy a bíró csak a törvényeknek és törvényerejű szokásoknak van alávetve és meghatározta többek között a bírák alkalmazásának feltételeként a jogi végzettséget
Az 1869. évi IV. törvénynek kulcsszerepe volt a modern magyar állam kiépítésében – mondta Handó Tünde.
Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke nyitóbeszédében emlékeztetett arra, hogy 150 éve jött létra a Pesti Királyi Ítélőtábla, amely jogelődje volt a mai fővárosi táblának. Ezen a felsőbíróságon csaknem 80 évig zajlott a törvénykezés.
A jogelőd ítélőtábla 1950-es megszüntetése után 2003 júliusában állhatott újra munkába a Főváros Ítélőtábla – mondta Ribai Csilla.
A tavaly indult bíróságtörténeti rendezvénysorozat korábbi állomása volt többek között – Szeged, Miskolc, Debrecen, Győr és Pécs.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
