Hárman akartak kirabolni egy albán pékséget


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fegyházbüntetésre ítéltek két koszovói és egy német állampolgárságú férfit, akik egymillió eurót akartak rabolni.

A Budapest Környéki Törvényszék hétfőn hirdetett ítéletet abban a büntetőügyben, amelyben három vádlott ellen rablás kísérlete és más bűncselekmények miatt emelt vádat az ügyészség.

A vádirat szerint a német állampolgárságú elsőrendű vádlott 2018 februárjában Pomázon teleszkópos vascsővel bántalmazta egy albán pékség tulajdonosát, majd elmenekült. A sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

2019 januárjában a koszovói állampolgárságú harmadrendű vádlott felbujtotta az elsőrendű vádlottat, hogy utazzon Magyarországra ismét, és a szintén koszovói állampolgár másodrendű vádlottal fegyveresen rabolják ki a pékséget.

Az elsőrendű vádlott beszerezte a bűncselekményhez szükséges eszközöket, a harmadrendű vádlott pedig vett egy autót, majd 2019. február 22-én a pékséghez hajtottak, ahol az első- és másodrendű vádlott késsel és pisztollyal felfegyverkezve bement a boltba, ahol megkötözte a sértettet és két dolgozót.

rabolni

Az elsőrendű vádlott egymillió eurót követelt a pékség tulajdonosától, és azzal fenyegetőzött, hogy ha nem kapja meg, mindhármukat megöli. Időközben a sértett boltba érkező testvérét is megkötözték, majd dulakodás kezdődött, az eldobott fegyver elsült, a hangjára pedig felébredtek a közelben alvók, és kiszabadították megkötözött társaikat. Feltartóztatták az elsőrendű vádlottat, a másodrendű azonban elmenekült.

A bíróság az első- és másodrendű vádlottat bűnösnek mondta ki rablás kísérletében, személyi szabadság megsértésében és magánlaksértésben, ezért őket nyolcévi fegyházbüntetésre ítélte. A harmadrendű vádlottat rablás kíséretében, személyi szabadság megsértésében mint felbujtót mondta ki bűnösnek a bíróság, ezért őt 9,5 év fegyházbüntetésre ítélte.

A bíróság fenntartotta az első- és másodrendű vádlott letartóztatását. A harmadrendű vádlott bűnügyi felügyeletét megszüntette a bíróság, egyúttal elrendelte letartóztatását.

A döntés ellen az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.