Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Budapesti Ügyvédi Kamara és Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (NAV PEI) közötti együttműködés keretében a BÜK felhívta a kamarai tagok figyelmét, hogy az alábbi esetekre fordítsanak kiemelt figyelmet.
1. Ügyfél-átvilágítás esetén, ha a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató a „más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás” lehetőségével él, és az átvilágítást végző szolgáltató ügyvéd, az adatok átadásakor gyakran hiányzik a megállapodás az átadó-átvevő felek között, valamint az érintett ügyfelek hozzájáruló nyilatkozata is.
2. Az ügyfél és a székhelyszolgáltató közötti szerződéskötéskor a jelenlévő ügyvéd az okmányok érvényességének ellenőrzését nem kellő körültekintéssel végzi. (Felmerülhet annak lehetősége, hogy a jogügylet tárgyául szolgáló „gyanús” szerződések megkötésénél ügyvédek is közreműködnek.)
3. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 3/2017. (XII. 18.) sz. Szakmai Álláspontja és az ügyvédi tevékenységről szóló tv-ben foglaltak alapján, azok az ügyvédek / ügyvédi irodák, akik nem felelnek meg a feltételeknek, a gyakorlat alapján gazdasági társaság keretén belül folytatják tovább a székhelyszolgáltatási tevékenységet. (Felmerülhet annak lehetősége, hogy a jogügylet tárgyául szolgáló „gyanús” szerződések megkötésénél ügyvédek is közreműködnek.)
4. Székhelyszolgáltatók által tett jelzések alapján több esetben is előfordul, hogy a székhelyszolgáltató tudomása, jóváhagyása és beleegyezése nélkül különféle gazdasági társaságok székhely bejegyzése történik. Ezen probléma oka lehet, hogy a székhely bejegyzése során az ügyvéd a székhelyszolgáltató által tett befogadó/hozzájáruló nyilatkozat hiányában elfogadja az alapítandó cég képviselője nyilatkozatát esetleg maga az ügyvéd igazolja valótlanul ezen jogosultság a tényét. (Javasoljuk a székhely bejegyzésekor a jogszerű használat ellenőrzését!)
(Budapesti Ügyvédi Kamara 741. számú hírlevele)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
