Hatályba lépett a magáncsődtörvény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kedden lépett hatályba a 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: idén szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.

A törvény adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon.

Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

A magáncsődtörvény nem célozza sem a többszörösen eladósodott, sem az átlagosnál jóval nagyobb vagyonú lakossági csoportok megmentését. Csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól.

A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.

Új jogintézmény: a magáncsőd Rendezvényünkön minden részletet megtudhat
Amiről biztosan szó lesz: Hogyan készüljünk fel a magáncsőd indulására? A jogintézmény bevezetésének/átültetésének körülményei  A magáncsőd jegybanki szempontból történő bemutatása A hitelezők eljárásbeli szerepe Előadók: Dr. Szekér Judit, Martonovics Bernadett, Dr. Auer Katalin, Dr. Farkas Anita, Dr. Gyalog Ágnes További információ és jelentkezés >>

A törvény arra ösztönzi az adóst és a hitelezőket, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.

Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé kirendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja őt az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A vagyonfelügyelők feladatai között van a bírósági döntéshozatal előkészítése is, továbbá a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása és az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.

Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt a fennmaradó adósságai megfizetése alól.

A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: idén szeptemberétől azok kérhetnek csődvédelmet, akiknek az otthonuk van veszélyben, a második ütemben, 2016 őszétől pedig minden eladósodott magánszemély, aki megfelel a jogszabályi feltételeknek.

---