Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria KMK véleményt tett közzé a közigazgatási perekben és nem peres eljárásokban előírt határidők számításáról.
A veszélyhelyzet alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (Veir.) különleges szabályokat tartalmaz a határidőkre és azok számítására vonatkozóan. E rendelkezéseknek a közigazgatási perekben való egységes értelmezése érdekében a Kúria Közigazgatási Kollégiumának álláspontja szükséges.
1. A Kormány a 40/2020.(III.11.) Korm. rendelettel hirdette ki a veszélyhelyzetet, amely aznap 15 órakor lépett hatályba. A 45/2020.(III.14.) Korm. rendelet 1.§-a ítélkezési szünetet rendelt el, azonban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 148. §-ában szabályozott ítélkezési szünethez hasonló rendelkezést nem tartalmazott.
Az ítélkezési szünetre és a Veir. hatályba lépését követő 15. napig terjedő időszakban (azaz 2020. március 15. és április 15-e között) lejáró határidők tekintetében a Veir. 97.§ (2) bekezdése ad jogalkalmazási segítséget. E szerint az előbb említett időszakban lejárt határidők meghosszabbodnak a Veir. hatályba lépésétől számított 30. napig (azaz április 30-áig). A Veir. 35.§-a szerint, ha a Veir. másként nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti, azaz ha a Veir. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, akkor a határidők nem nyugszanak.
Kivételt képez ezen értelmezés alól, ha a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg, mert akkor arra továbbra is a Pp.-nek az eljárás félbeszakadására vonatkozó, 119.§-120.§-ában foglalt rendelkezései alkalmazandók, illetve a Veir. 97.§ (3) bekezdése. Utóbbi rendelkezés szerint, ha a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére hivatkozással az eljárás félbeszakadását állapították meg, az eljárás félbeszakadása megszűnik a Veir. hatálybalépésével a 97.§ (3) bekezdése alapján. A Veir. hatálybalépését követően a félbeszakadásról az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazott törvényi rendelkezések szerint hozható döntés.
A Veir. 97.§ (2) bekezdésének a határidő-számításánál való alkalmazásáról indokolt esetben a feleket – különös figyelemmel a jogi képviselő nélkül eljáró felekre – tájékoztatni kell. A Veir. 97. § (2) bekezdése körében az üzemszünet idejét figyelmen kívül kell hagyni. A jogerősítő végzésekben indokolt rögzíteni annak tényét, hogy a jogerő időpontját a bíróság a Veir. 97. § (2) bekezdése alapján állapította meg.
2. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) a 39.§ (1) bekezdésében szabályozza a keresetindítási határidőt, amely a 37.§ (1) bekezdésében írtak alapján a közigazgatási per megindítására vonatkozó, nem eljárási határidő. A Kp. 39. § (4) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
Alapvető kérdés, hogy Veir. 97.§ (2) bekezdését, amely közigazgatási peres és nemperes eljárásokban érvényesülő „határidő” meghosszabbításáról szól, a keresetindításra vonatkozóan miként kell értelmezni.
A Veir. 97. § (2) bekezdésének célja az volt, hogy az eljárási határidőknek a rendkívüli ítélkezési szünetben, illetve a veszélyhelyzet alatt való alkalmazását illetően felmerülő esetleges bizonytalanságokat megszüntesse. A közigazgatási per megindításának határideje tekintetében – az ítélkezési szünet miatt – bizonytalanság a Kp. 39. § (4) bekezdése miatt nem merülhetett fel, így nem is indokolt, hogy a felek további határidőt kapjanak. A keresetindítási határidőre veszélyhelyzet alatti elmulasztásának igazolására is alkalmazandó ugyanakkor a Veir. 1. §-a, így tehát a veszélyhelyzetre hivatkozással hónapok múlva is igazolási kérelem lesz előterjeszthető, mert a Kp. 36.§ (1) bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Pp. 151.§ (1) bekezdésében meghatározott határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
Figyelemmel tehát arra, hogy a 45/2020.(III.14.) Korm. rendelettel elrendelt ítélkezési szünet keresetindításra vonatkozó rendelkezése a Kp. 39.§ (4) bekezdése alapján a közigazgatási perekben jogértelmezési nehézséget nem okozott – ugyanakkor a mulasztás kimentésére a felperesnek hosszabb határidő állt rendelkezésére – ezért a Veir. 97.§ (2) bekezdése a keresetindítási határidő számítását nem érinti. Lényeges, hogy a Veir. az ágazati szabályokban foglalt keresetindítási határidőkre nem vonatkozik, így e keresetindítási határidőkre vonatkozó megengedő értelmezés fel sem merülhet. A Kp.-ban és az ágazati szabályokban található keresetindítási határidő tekintetében eltérő értelmezés nem indokolt.
3. A Veir. 35.§-ában foglaltakhoz képest külön szabályt tartalmaz a 41.§ (3) bekezdése arra az esetre, ha a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény szükséges lenne ugyan a közigazgatási perben, de annak végrehajtása akadályozott. Ha a közigazgatási perben a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményre nincs lehetőség és már nincs más, egyéb teendő a perben, akkor a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény foganatosítása akadályának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak az eljárási határidőkbe nem számít bele. Minderről a feleket tájékoztatni kell.
4. A Veir. 97.§ (6) bekezdése a 2020. március 11. napjának 15 órája (veszélyhelyzet kihirdetése) és a 2020. március 31. napjának 15 órája (Veir. hatályba lépése) között lejárt határidők esetében is alkalmazni rendeli a Veir. szabályait, ha a (2)-(5) bekezdés eltérően nem rendelkezik. Ez egy generális szabály, amely valamennyi bírósági eljárásra (polgári, büntető, közigazgatási és egyéb eljárásokra) vonatkozik. Értelemszerűen a közigazgatási ügyek esetében ezt a rendelkezést a Veir. 97.§ (2) bekezdésével összevetve kell értelmezni.
Figyelemmel arra, hogy a közigazgatási perekre, a közigazgatási nemperes és egyéb közigazgatási eljárásokra a Veir. 97.§ (2) bekezdése 2020. március 15. napjának 15 órájától április 15-ig lejáró határidők tekintetében sajátos szabályokat alkot (azok meghosszabbodnak április 30-ig), a Veir. 97.§ (6) bekezdése – miután a (2) bekezdés rendelkezéseit nem írhatja felül – valójában a 2020. március 11. napjának 15 órájától március 15. napja 15 órájáig terjedő időszakra vonatkozik.
A Veir. 97.§ (6) bekezdése az 1.§, a 35.§, a 41.§ (3) bekezdése szerinti határidő-számításra vonatkozhat és olyan helyzetet teremt, mintha a veszélyhelyzet kihirdetésekor már léteztek volna ezek a speciális eljárási szabályok. Ez annyit tesz, hogy a kézbesítési kifogás előterjesztése, mulasztás igazolása véghatáridejének ezen időszakra eső lejárta nyerhet halasztást, egyéb tekintetben a határidők folyása nem érintett.
Amennyiben az érintett időszakban egy adott ügyben már nem volt lehetőség további bizonyításra, eljárási cselekmények foganatosítására, és már csak az akadályozott személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény miatt kell a tárgyalást későbbre kitűzni, a kieső idő a határidőkbe nem számít bele. A Veir. 97.§ (2) bekezdésében foglalt határidőszámítás a 2020. március 11. napjának 15 órájától március 15. napjának 15 órájáig terjedő időszakra nem vonatkozik, hiszen a (2) bekezdés pontosan megadja azt az időintervallumot, amire eső lejárt határidők április 30. napjáig meghosszabbodnak.
(kuria-birosag.hu)
