Hatékonyabbak lettek a fogyasztóvédelmi békéltető eljárások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A békéltető testületek 2021-ben is több mint tízezerszer biztosítottak ingyenes vitarendezési lehetőséget a kereskedőkkel panaszügyükben dűlőre jutni nem tudó fogyasztóknak.

Az esetek több mint 19 százaléka a vállalkozás és vevő megegyezésével zárult. Az eljárásokon kívüli megállapodásokat, a visszavont kérelmeket is ideértve a megkeresések közel harmada a vásárlók megelégedésére megoldódott – ismertette hétfői közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

30 százalékos a sikerességi mutató

Ha a fogyasztónak kifogása merül fel, és egyedi jogvitáját a vállalkozással nem tudja rendezni, a gyors, ingyenes és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testülethez fordulhat. A fővárosi és megyei iparkamarák mellett működő testületek egyezséget próbálnak meg létrehozni vevő és eladó között, amelynek betartatása szükség esetén bírósági úton is kikényszeríthető.

Tavaly több mint 1900 alkalommal sikerült megállapodásra bírni a feleket. A működési hatékonyságot jellemző legfontosabb adat, az egyezségi arány ezzel közel kétszeresére javult az elmúlt években. További több mint 1200 ügyben a vállalkozás és a vásárló között az eljáráson kívül jött létre megállapodás, vagy a vevő visszavonta kérelmét. Az országos átlagban így mintegy 30 százalékos sikerességi mutató egyes területeken akár dupla akkora is lehet.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

A 2021-es eljárások nagyjából egyenlő mértékben indultak el termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos nézetkülönbségek elsimítása érdekében. Az elégedetlen vevők mintegy ezerszer cipők miatt rúgták össze a port a kereskedőkkel. Nagyjából feleannyi bútor vagy matrac, hozzávetőleg 400-400 háztartási nagygép (mosógép, hűtőgép, tűzhely) és mobiltelefon ügyében kérték a békéltetők közreműködését.

Egységesen működik a húsz testület

A szolgáltatások közül a távközlésiek álltak a tavalyi toplista élén, az összes kérelem tizede telefon-, posta-, futár-, tv-, rádió- vagy internet szolgáltatással összefüggő vitát jelzett. Szoros másodikak voltak a közüzemi szolgáltatások, a képzeletbeli dobogóra még az építőipari ügyek, zömmel felújítások fértek fel. A teljes ügymennyiség negyede alapult internetes vásárláson a múlt évben.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte: „A békéltető testületeket 2010 óta szabályozási eszközökkel és szervezeti oldalról is megerősítettük. Törvényben írtuk elő, hogy a meghallgatáson a cég képviselője köteles megjelenni, máskülönben bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság. Lényegesen egyszerűsítettük a békéltető testületi tagok kiválasztását, álláspályázat útján bárki jelentkezhetett, aki a szakmai és jogszabályi feltételeknek megfelelt. Az elkészült országos eljárási szabályzat alapján egységes gyakorlat szerint működik mind a húsz testület.” A békéltetők kimagasló tavalyi teljesítménye újabb fontos eredmény a fogyasztóvédelmi intézményrendszer hatékonyságának növelésében – jelentette ki a helyettes államtitkár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.