Hiányos vagy félrevezető tájékoztatások a maszkokon Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tapasztalatok felemás képet mutatnak: a maszkfajták több mint kétharmada nem tett eleget a dokumentációs vagy jelölési előírásoknak. A darabszámokat vizsgálva azonban kiderül, hogy a helyzet ennél sokkal kedvezőbb.

November elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a közösségi közlekedésben. A fogyasztóvédelmi hatóság a járványhelyzetben fokozottan ellenőrzi, a vámhatáron is szűri a védőeszközöket. A tapasztalatok felemás képet mutatnak: a maszkfajták több mint kétharmada nem tett eleget a dokumentációs vagy jelölési előírásoknak. A darabszámokat vizsgálva azonban kiderül, hogy a helyzet ennél sokkal kedvezőbb. A nagyobb mennyiségben elérhető típusokat ugyanis jellemzően szabályszerű tájékoztatással ellátva kínálják az üzletek.

Ha a szájat és az orrot is eltakarja, már egy egyszerű textilmaszk is jelentősen mérsékli a fertőzési kockázatokat. A nagyobb szűrőképességű védőeszközök hatékonyságát dokumentumokkal kell hitelesen igazolni. A folyamatos ellenőrzések annak is elejét veszik, hogy a tényleges szintnél erősebb védelmet ígérő jelölések tévesszék meg a vásárlókat.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

A kormányhivatalok munkatársai januártól szeptember végéig közel 1300 fajta terméket ellenőriztek, ezekből több mint 900 nem rendelkezett az előírt jelölésekkel vagy igazoló dokumentumokkal. A mintegy 120 ezer darab ellenőrzött maszknak azonban csak nagyjából a harmada nem teljesítette a követelményeket. Az egyszerű szájmaszkok tizedén helyeztek el a gyártók a valósnál magasabb védelmet ígérő tájékoztatást.

A piacfelügyeleti vizsgálatok célja, hogy a fogyasztók megfelelő termékek közül válogassanak a hagyományos és az online üzletekben is. Az állandó hatósági jelenlét hatására az év közepétől egyre nehezebben bukkantak jogszerűtlenül forgalmazott védőeszközökre a szakemberek. Bármilyen maszk biztonságosabb, mint a csupasz arc. A termékek alaptalan feldicsérésével indokolatlanul fizettethetnek ki nagyobb összegeket vevőikkel a tisztességtelen vagy felületes kereskedők. A vizsgálat így a vásárlók pénztárcáit is védi, felesleges többletkiadásoktól kíméli meg a fogyasztókat.

A mostanáig megindított 275 fogyasztóvédelmi eljárás közül 188 esetében feltételhez kötötték a további árusítást. A termékek többsége a megfelelő dokumentáció bemutatása, az előírt jelölések feltüntetése után kerülhet vissza a polcokra. 82 esetben a megtévesztő tájékoztatások eltávolítására kötelezték a forgalmazókat.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „A forgalomból való kivonást öt esetben rendelte el a hatóság, negyvenöt eljárásban eddig összesen 3,75 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki. Tavaly és idén összesen több mint ötmillió maszkot állítottunk meg a vámhatáron. A magyar emberek mellett más európai fogyasztókra is vigyázunk azzal, hogy megakadályozzuk a bizonytalan hatékonyságú, megkérdőjelezhető minőségű termékek uniós piacra kerülését. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a továbbiakban is figyelemmel kíséri a védekezéshez szükséges eszközök biztonságát.”

(fogyasztovedelem.kormany.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.