Hivatalból megsemmisítette a Kúria a semmis adóhatósági döntést

A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.

Az alapügy

Ami a tényállást illeti, a felperest a tulajdonában álló ingatlan után az adhatóság építményadó megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság az alapeljárás ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Az új eljárásban az elsőfokú adóhatóság a 2018. április 10-én kelt határozatával építményadó megfizetésére kötelezte a felperest. Az alperes az elsőfokú döntést 2018. július 16-án kelt határozatával helybenhagyta. Az új eljárásban hozott határozatot az elsőfokú bíróság 2019. február 11-én kelt Ítéletével a felperes adóalanyiságának hiányára hivatkozva megsemmisítette.

Az alapeljárás ítéletét a Kúria a 2019. január 10. napján kelt végzésével hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás az elsőfokú bíróság előtt jelenleg is folyamatban van.

A Kúria döntése

Az ítélet elleni felülvizsgálati eljárásban a Kúria vizsgálta, van-e eljárásjogi akadálya az alperesi felülvizsgálati kérelemben előadottak érdemi elemzésének. Ennek során észlelte, hogy az érintett első- és másodfokú adóhatósági határozatok meghozatalára 2018. április 10-én, illetve 2018. július 16-án olyan jogerős ítélet alapján került sor, amelyet a későbbiekben, 2019. január 10-én a Kúria végzésével hatályon kívül helyezett és az elrendelt új eljárás az elsőfokú bíróság előtt jelenleg is folyamatban van. Az elsőfokú bíróságnak a jelen felülvizsgálati eljárásban érintett ítéleti rendelkezése tehát olyan alperesi határozatra vonatkozott, melynek meghozatalát lehetővé tevő alap ítélet elenyészett.

A megismételt eljárás lefolytatására az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. tv. (a továbbiakban: Air.) hatálya alatt került sor. Az Air. 132.§ (1) bekezdés d) pontja szerint az adóhatóság döntését meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott jogerős határozatával ellentétes.

A perbeli ingatlanhoz kapcsolódóan a jelen felülvizsgálati eljárás időpontjában nincs olyan jogerős bírósági határozat, melynek alapján az adóhatóság új döntést hozhatott volna, ennek hiányában az adóhatósági döntés tartalma kétséget kizáróan nem feleltethető meg semmiféle bírósági jogerős határozatnak. Az elsőfokú és az alperesi határozat az Air. 132.§ (1) bekezdés d) pontja alapján semmis.

A közigazgatási döntés semmisségéről szóló 1/2019. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat 3. pontja szerint a Kúria felülvizsgálati eljárásban a közigazgatási döntés semmisségének a megállapítására hivatalból bizonyítást nem folytat le, a közigazgatási döntés nyilvánvaló semmisségét azonban hivatalból észlelheti. Nyilvánvalóan semmis a közigazgatási hatóság döntése, ha annak megállapításához külön bizonyításra nincs szükség.

A jogegységi határozatot a Kúria a jelen eljárásban az Air. és a Kp. szabályozási rendszerének eltérései miatt értelemszerűen alkalmazta. A felülvizsgálati eljárással érintett adóhatósági határozatok semmisségének megállapítása nem igényelt külön bizonyítást, hivatalból észlelhető volt, így a Kúria alkalmazta a Kp. 85.§ (3) bekezdés semmisségre vonatkozó a) pontját: a bíróság hivatalból veszi figyelembe a vitatott közigazgatási cselekmény semmisségi vagy törvényben meghatározott más érvénytelenségi okát, illetve az olyan lényeges alaki hiányosságot, amely miatt a közigazgatási cselekményt nem létezőnek kell tekinteni.

Az adóhatósági határozat semmissége esetére a Kp. 92.§ (1) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy a bíróság a közigazgatási cselekményt – a közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisíti, ha a közigazgatási cselekmény semmis vagy jogszabályban meghatározott okból érvénytelen, vagy olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nem létezőnek kell tekinteni. A Kp. ezen szabálya eredményezte azt, hogy bár a Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését, a megsemmisítésre vonatkozó eltérő indokolással, a Kp. 121.§ (2) bekezdés alkalmazásával hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Gyermekpornográfia miatt körözött ír férfit fogtak el Budapesten
2019. december 14.

Írországban gyermekpornográfia miatt körözött férfit fogtak el Budapesten; Daniel C. több mint három éve bujkált a magyar fővárosban, a VI. kerületben bérelt lakást, kiadásait pedig abból fedezte, hogy magánórákat adott angoltanárként - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság a police.hu-n szombaton. A Fővárosi Törvényszék elrendelte a férfi átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását.

Az ombudsman eljárást indított a kgfb-díjak képzése miatt
2019. december 14.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a Magyar Autóklub panasza nyomán, miután a szervezet problémákat jelzett a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer szabályozásával, továbbá az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával kapcsolatban.

Rendkívüli ülésen emelhetik meg a bírók és az ügyészek fizetését
2019. december 13.

Rendkívüli ülést tart kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére, hogy határozzon arról a jogszabályról, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött a törvényhozásnak, és amelynek újbóli elfogadása rendezheti a bírók és az ügyészek fizetésemelését.

Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról
2019. december 13.

Képes beszámoló a Jogi Innovációs Napról

2019. november 29-e nem csupán egy egyszerű nap volt, hanem egy meghatározó lépcsőfok, melyet reményeink szerint még számtalan újabb fog követni az együttgondolkodásban.