Bejegyzések a ‘érvénytelenségi ok’ címkével ellátva

Érvénytelenség a munkaviszonyban II. rész

Mai cikkünkben a munkajogi jognyilatkozatok alaki hibáival, a jóerkölcsbe ütközéssel, a színlelt megállapodással, a semmisségre hivatkozással és hivatalból való észleléssel, valamint a megtámadhatósággal foglalkozunk.

Érvénytelenség a munkaviszonyban I. rész

Cikksorozatunkban a Kúria érvénytelenség a munkaviszonyban összefoglaló véleményéből az érvénytelenséggel kapcsolatos fontosabb szabályokat, azok értelmezésével kapcsolatos elvi jellegű kérdéseket és a kapcsolódó bírói gyakorlatot elemezzük.

A 2021-es közbeszerzési szabályok, II. rész Koronavírus

Fontos kiemelni, hogy sok helyen csak egy-egy szókapcsolat változik, az viszont mégis jelentős következménnyel jár, így az új szabályok helyes alkalmazása nagy figyelmet kíván. Nézzük az új szabályokat.

Nem ütközik a jóerkölcsbe a Lánchíd Palota bérleti szerződése

A Kúria szerint önmagában nem ütközik a jóerkölcsbe, ha valaki bérbeadás céljából vásárol ingatlant, még akkor sem, ha az ingatlan vevője a vételár teljesítéséhez bankkölcsönt vesz fel, és ennek biztosítékául a bérleti díjak szolgálnak.

Jóerkölcsbe ütköző szerződés semmissége

Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ugyanis az a szerződéses kikötés, amelyben az alvállalkozó díjának megfizetését a szerződéses partnere saját megrendelőjének teljesítésétől teszi függővé.

Hivatalból megsemmisítette a Kúria a semmis adóhatósági döntést

A Kúria a felülvizsgálati eljárást érdemben nem folytathatta le, de az adóhatósági határozat jogerős ítélettel való megsemmisítését kimondó ítéletet hatályában fenntartotta, mivel hivatalból észlelte annak semmisségét.