Hivatali visszaélés miatt elítélték az erdélyi Csíkfalva RMDSZ-es polgármesterét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hivatali visszaélés miatt egy év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélték az erdélyi Csíkfalva magyar polgármesterét, az ítélet végrehajtását felfüggesztették – számolt be pénteken a Maszol.

Az erdélyi magyar hírportál szerint a Maros megyei községnek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott elöljárója 23 év polgármesterség után kénytelen megválni tisztségétől. Balogh István polgármester csütörtökön kapta kézhez a végzést, a nyárádmenti község jegyzőjének tíz napon belül értesítenie kell a Maros megyei prefektúrát a Marosvásárhelyi Táblabíróság döntéséről, amely újabb tíz napon belül rendelettel megszünteti az elöljáró megbízatását.

A hatodik mandátumát töltő polgármester közölte, hogy három évig a közügyek gyakorlásától is eltiltották, nem választható. A polgármesteri teendőket Varga Ervin jelenlegi alpolgármester veszi át a következő választásokig. A végzés egy tízéves per eredménye. Az elöljáró elmondása szerint 2004-ben bérbeadott egy községi tulajdonban lévő épületet egy gyógyszertárnak, majd tíz évre rá meghosszabbították a bérleti szerződést. A Maros megyei prefektúra érvénytelenítette a képviselőtestület ezen határozatát, arra hivatkozva, hogy versenytárgyalást kellett volna kiírni.

A bérlő azonban nem volt hajlandó kiköltözni, ezért az elöljáró ügyvéd tanácsára zároltatta az épület ajtaját. Ezt tekintette hivatali visszaélésnek a táblabíróság. Balogh István elmondta: még nem döntött, hogy megfellebbezi-e az ítéletet a legfelsőbb bíróságon. Mint hangsúlyozta, a nyárádmenti községnek mielőbb vezetőre van szüksége, mert sok megnyert pályázatot kell megvalósítani.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.