Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.
A törvényszéki közlemény szerint a vádlott viszonya – feleségének halálát követően – megromlott kisebbik lánya élettársával, majd később saját lányával is. Leendő veje a vádlott családi házából hazaköltözött édesanyjához, később a vádlott lánya is követte őt. Az édesapa nehezen viselte a kialakult helyzetet, úgy érezte, hogy lányát elvették tőle, s ezért leendő vejének édesanyját hibáztatta. A vádlott 2018 novemberének egyik napján, a hajnali órákban magához vette sportlövőként engedéllyel tartott maroklőfegyverét, majd gépkocsijával ahhoz a családi házhoz hajtott, ahol akkor már lánya, annak élettársa és élettársának édesanyja is lakott. Később a ház előtti útszakaszon a nála levő lőfegyverrel négy célzott lövést adott le lánya élettársának anyjára, a munkába induló sértettre, akit olyan súlyosan megsebesített, hogy életét vesztette. A vádlott ezt követően elmenekült a helyszínről, majd az autóban öngyilkossági szándékkal inzulint és morfiumot adott be magának, a rendőrök azonban elfogták és kórházba szállíttatták.
A bíróság a vádlottat emberölés bűntettében találta bűnösnek, ezért őt húsz év fegyházbüntetésre ítélte, valamint tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Rendelkezett továbbá a bűnügyi költségek megfizetéséről is.
Indokolásában a bíróság elmondta, hogy nem fogadta el a vádlott azon védekezését, miszerint felfokozott izgalmi állapotban, vaktában lövöldözve követte el a gyilkosságot. A tanúvallomások és a személyes meghallgatás alapján kitűnt, hogy a vádlott erősen autokratikus személyiség, aki „ellentmondást nem tűrve irányította családja életét”. Lánya élettársát méltatlannak tartotta ahhoz, hogy bekerüljön a családjukba, majd mikor lánya – követve élettársát – elköltözött, úgy érezte, hogy elvették tőle. Mindezért lánya élettársának anyját – a későbbi sértettet – hibáztatta.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte, valamint a gyilkosság – szemtanúk által leírt – kivégzés jellegét is. A bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlottat idős kora miatt nem ítélte életfogytiglani fegyházbüntetésre, életkorát enyhítő körülményként vette figyelembe.
Az ügyészség súlyosításért, a védelem és a vádlott enyhítésért jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős – áll a közleményben.
(MTI)