Húsz évi pereskedés után került vissza két értékes műtárgy egy zsidó vállalkozó leszármazottjához Horvátországban

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Húsz évi pereskedés után került vissza egy 18. és egy 19. századi francia festő egy-egy értékes műve Andrew Reichsman Egyesült Államokban élő filmproducerhez, akinek zsidó felmenőit 1941-ben az usztasák vezette Független Horvát Állam (NDH) deportálta, vagyonukat pedig elkobozta – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.

A festményeket Andrew Reichsman a múlt héten vette át a zágrábi Modern Művészeti Galériában, miután az intézmény a bíróságon nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a műtárgyak állami tulajdonba kerülésének jogszerű körülményeit.

Az eset precedensértékű, mert mindeddig egyetlen horvátországi zsidó családnak sem sikerült megegyeznie az állammal ingóságaik visszaszolgáltatásáról – húzta alá a lap.

Andrew Reichsman elmondta: számára nem csak anyagi, hanem érzelmi értéket is jelentenek a visszakapott tárgyak. „Két festményről, nyolc litográfiáról és néhány dologról van szó a nagyapám házából, például egy íróasztalról” – mondta.

Sok erőfeszítésre és ügyvédi munkára volt szükség az elmúlt húsz évben – hangsúlyozta, hozzátéve: nagyon büszke arra, hogy visszakapták őket.

Andrew nagyapja, Dane Reichsman egy élelmiszer- és szeszesitalüzlet tulajdonosa volt a kelet-horvátországi Gyakovón (Dakovo). Még mielőtt el kellett hagyniuk otthonukat, és deportálták őket Auschwitzba, a két értékes festményt egy helyi lakosra, Marijan Policra bízta megőrzés céljából. 1945-ben azonban a kulturális emlékek és régiségek gyűjtésére és megőrzésére létrehozott jugoszláv bizottság elkobozta a műtárgyakat, és mint állami tulajdont 1946-ban átadta őket a Modern Művészeti Galériának. Dane Reichsmant és feleségét, Fridát kivégezték Auschwitzban. A műtárgyakat Andrew nagynénje révén örökölte, aki Londonban élt, és ott is halt meg. Ezt követően bízott meg egy horvát ügyvédet, hogy kutassa fel a végrendeletben megjelölt műalkotásokat.

„A legtöbb műalkotást megtaláltuk, egy részük eltűnt” – mondta Monja Matic, az örökös horvát ügyvédje, aki hozzáfűzte, hogy a küzdelem tele volt sikerekkel és kudarcokkal, és még mindig számos nyitott kérdés maradt.

(MTI)

---