Elfogadták az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását


Az Országgyűlés 117 igen, 35 nem szavazattal és tíz tartózkodás mellett elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását, amelyet a kormány kezdeményezésére kivételes eljárásban tárgyaltak.

A törvény szerint az új ingatlan-nyilvántartási rendszert, illetve az új szabályozást 2024. február 1-je helyett 2024. október 1-jén vezetik be, a kötelező elektronikus ügyintézés pedig 2024. december 4-étől valósul meg.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában a törvényjavaslatról elmondta: az elmúlt időszakban számtalan szakmai testület, szervezet, kamara kereste meg a szakmai irányításért felelős minisztériumot azzal a javaslattal, hogy a hatékony és gördülékeny átmenet érdekében az új rendszer fokozatosan álljon a közigazgatás szolgálatába. A módosítás alapján a közjegyző szolgálata a politikai felsővezetői kinevezés időtartama alatt szünetel.

Egyértelművé tették, hogy a kormánytisztviselő akkor lehet vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, ha őt az állam vagy az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság delegálja megállapodás vagy részesedés alapján.

Az igazgatási szünetről szóló törvény módosítása biztosítja a lehetőséget a települési önkormányzati képviselő-testületeknek és a vármegyei közgyűléseknek, hogy a polgármesteri hivataloknál, a közös önkormányzati hivataloknál, a közterület-felügyeleteknél és a vármegyei önkormányzati hivataloknál igazgatási szünetet rendeljenek el az év azon napjaira, amikor a kormány döntése alapján kormányzati igazgatási szünet van.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.