Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Húsz évi pereskedés után került vissza egy 18. és egy 19. századi francia festő egy-egy értékes műve Andrew Reichsman Egyesült Államokban élő filmproducerhez, akinek zsidó felmenőit 1941-ben az usztasák vezette Független Horvát Állam (NDH) deportálta, vagyonukat pedig elkobozta – írta a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn.
A festményeket Andrew Reichsman a múlt héten vette át a zágrábi Modern Művészeti Galériában, miután az intézmény a bíróságon nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani a műtárgyak állami tulajdonba kerülésének jogszerű körülményeit.
Az eset precedensértékű, mert mindeddig egyetlen horvátországi zsidó családnak sem sikerült megegyeznie az állammal ingóságaik visszaszolgáltatásáról – húzta alá a lap.
Andrew Reichsman elmondta: számára nem csak anyagi, hanem érzelmi értéket is jelentenek a visszakapott tárgyak. „Két festményről, nyolc litográfiáról és néhány dologról van szó a nagyapám házából, például egy íróasztalról” – mondta.
Sok erőfeszítésre és ügyvédi munkára volt szükség az elmúlt húsz évben – hangsúlyozta, hozzátéve: nagyon büszke arra, hogy visszakapták őket.
Andrew nagyapja, Dane Reichsman egy élelmiszer- és szeszesitalüzlet tulajdonosa volt a kelet-horvátországi Gyakovón (Dakovo). Még mielőtt el kellett hagyniuk otthonukat, és deportálták őket Auschwitzba, a két értékes festményt egy helyi lakosra, Marijan Policra bízta megőrzés céljából. 1945-ben azonban a kulturális emlékek és régiségek gyűjtésére és megőrzésére létrehozott jugoszláv bizottság elkobozta a műtárgyakat, és mint állami tulajdont 1946-ban átadta őket a Modern Művészeti Galériának. Dane Reichsmant és feleségét, Fridát kivégezték Auschwitzban. A műtárgyakat Andrew nagynénje révén örökölte, aki Londonban élt, és ott is halt meg. Ezt követően bízott meg egy horvát ügyvédet, hogy kutassa fel a végrendeletben megjelölt műalkotásokat.
„A legtöbb műalkotást megtaláltuk, egy részük eltűnt” – mondta Monja Matic, az örökös horvát ügyvédje, aki hozzáfűzte, hogy a küzdelem tele volt sikerekkel és kudarcokkal, és még mindig számos nyitott kérdés maradt.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
