Igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatás?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogszolgáltatás van, nem igazságszolgáltatás – ez volt a végrehajtó válasza arra, hol az igazság.
 


Végrehajtóhoz került azoknak a szegedi lakástulajdonosoknak az ügye, akik nem vettek fel hitelt, mégis 105 millió forintot követel tőlük a Raiffeisen Bank Zrt. – írja a Delmagyar.hu. 

A társasházról 2011-ben kiderült, az építési vállalkozó nem fizette vissza a Raiffeisen Bank Zrt.-től felvett több száz milliós keretjelzálog-hitelt.

A bank a szerződésnek megfelelően a lakástulajdonosoktól kérte jussát, a 105 millió forintos követelést nyáron a Kúria is helybenhagyta. A Korondi utcaiak ügye többévnyi pereskedés után került a végrehajtóhoz. Az alpereseknek 105 millió forintot, valamint 2,5 millió forint perköltséget kellene előteremteniük. 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.