Indul az E-ingatlan-nyilvántartás projekt

A 2019-ben kezdődött fejlesztés várhatóan 2021 végéig fejeződik be. Az új rendszer 2022 őszén indulhat el.

„Megújul Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás rendszere” – mondta el Tuzson Bence a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára szeptember 24-én Budapesten az E-ingatlan-nyilvántartás projekt nyitórendezvényén. Az ingatlan- és földügy fejlesztésére irányuló projekt célja a hazai földhivatali eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentése.”

„Az államtitkát hangsúlyozta, a nyilvántartással biztonságosabb, átláthatóbb, gyorsabb, automatikus döntési folyamatokat is lehetővé tevő rendszer jön létre, amely az ország versenyképességében is mérhető eredményt hoz. Ezzel a lépéssel folytatódik a közigazgatási folyamatok elektronizációja, amelynek következtében csökken a földhivatali eljárások átfutási ideje és költségszintje, nő a jogbiztonság.

Az ingatlan-nyilvántartás rendszere Mária Terézia korában épült ki, kiállta az idők próbáját, de megújításra szorul: a papír alapú rendszert ezért kérelem alapú rendszer váltja fel. Megjegyezte, hogy az új ingatlan-nyilvántartási rendszert más adatbázisokkal is össze kell kapcsolni, például a lakcímnyilvántartással vagy a népesség-nyilvántartással.

A 2019-ben kezdődött fejlesztés várhatóan 2021 végéig fejeződik be. Az új rendszer 2022 őszén indulhat el a tesztidőszakot követően – mondta el Kerekes Balázs a Lechner Tudásközpont ügyvezetője.

A Lechner Tudásközpont konzorciumvezetőként kötött támogatási szerződést az európai uniós forrásból finanszírozott E-ingatlan-nyilvántartás kiemelt projektre, ami a hazai földhivatali eljárások átfutási idejének és költségszintjének csökkentését tűzte ki. A projektben kialakítanak földügyi igazgatási eljárásokat, valamint munkafolyamatokat és adatszolgáltatásokat elektronikusan támogató informatikai rendszert. A fejlesztés további eredményeként a Tudásközpont által vezetett konzorcium egységesíti a közhiteles ingatlan-nyilvántartás és a központi ingatlan-nyilvántartás kezelését.

Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt 13 028 437 350 Ft forrásból gazdálkodhat, melyet 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásként az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése a Széchenyi 2020 keretében társfinanszírozásban biztosít.”

(hirlevel.egov.hu)

(lechnerkozpont.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Húsz év fegyházra ítélték az óbudai óvónő gyilkosát
2019. december 6.

Húsz év fegyházbüntetésre ítélte az óbudai óvónőt lelövő férfit a Fővárosi Törvényszék. A bíróság súlyosító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény elkövetését előre kitervelt bosszú vezérelte.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan
2019. december 6.

A munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége nem korlátlan

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A kárenyhítési kötelezettség teljesítését az eset összes körülményei mérlegelésével lehet megítélni az objektív kárfelelősséggel tartozó, de annak megtérítése alól mentesülni kívánó munkáltató által bizonyított tények alapul vételével. Abban az esetben, amikor a munkavállaló bizonyítottan a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyában betöltött munkakörének megfelelő állást keresett, aktívan eleget tett kárenyhítési kötelezettségének.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH
2019. december 6.

Több mint félmilliárdos bírságot szabott ki a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Paradox biztonságtechnikai termékek (riasztóberendezések és kellékek) forgalmazását végző Paradox Security Sytems (Bahamas) Ltd. (Paradox Bahama) valamint magyarországi disztribútorai, a Power Biztonságtechnikai Kereskedelmi Kft. (Power) és a Trióda Biztonságtechnika Zrt. (Trióda) közel 10 éven keresztül korlátozták az eszközök értékesítőinek versenyét. A hatóság jelentős bírsággal sújtotta az érintett vállalkozásokat.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét
2019. december 6.

Jogellenesen változtatták meg a kormányablaki ügyintéző munkakörét

A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának