Iskolai bántalmazás ügyében döntött az ombudsman
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alapjogi biztos egy egyedi panaszügy vizsgálata nyomán ismét megállapította, hogy a gyakorlatban nem biztosított a gyermekeket az iskolában ért bántalmazások kivizsgálása, a bántalmazó pedagógusokkal szembeni fellépés. A jelentés szerint az egyedi ügyben nemcsak a szülői panasz érdemi kivizsgálása maradt el súlyosan aggályos módon, hanem egyenesen a bántalmazott gyermeket próbálta az iskola igazgatója eltanácsolni. Az ombudsman részletes ajánlásokkal fordult az iskolához, a fenntartóhoz és a szaktárcához is.
A panaszos édesanya beadványában sérelmezte, hogy a gyermekét az iskolában osztályfőnöke több ízben „fejbe kólintotta”, folyamatosan ordított vele. Elmondta, hogy az ügyben hiába fordult az iskola vezetőjéhez, majd az egyházi fenntartóhoz, a kérdéseire nem kapott érdemi választ. Az ombudsman vizsgálatot indított, amelynek keretében megkereste az iskola igazgatóját és a fenntartó vezetőjét is.
A biztos megállapította, hogy az igazgató eljárásának alapját képező szervezeti és működési szabályzat több szempontból aggályos, nem felel meg a törvényi előírásoknak: nem tartalmazza a panaszkezelés módját és határidejét. A jelentés megállapította, hogy az igazgató a szülőnek nem a jogszabály által előírt formában és tartalommal válaszolt. Rámutatott, hogy e problémák, valamint az, hogy a szülői panaszkezelés során az iskola és a fenntartó eljárása és szerepei összemosódnak, sérti a jogbiztonságot, visszásságot okoz a tisztességes eljáráshoz és – a pártatlanság sérülése miatt – a jogorvoslathoz való joggal összefüggésben. A jelentés hangsúlyozta, hogy az igazgató visszaélt hatáskörével, a bántalmazás miatt a panaszos szülőre és a tanulóra nyomást gyakorolt azzal, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésre vonatkozó jogellenes felhívás, az eltanácsolás módszerét alkalmazta. A biztos a szülői kérelem elbírálása kapcsán kifejtette, hogy a fenntartó azt nem bírálta el. A jelentés hangsúlyozza, hogy valamennyi, így az egyházi fenntartónak is minden szülői kérelem tekintetében döntési kötelezettsége keletkezik, amire a törvényben rögzített eljárási rend szerint kell választ adnia.
A biztos az egyedi ügy tanulságai nyomán vizsgálta a bántalmazást elkövető pedagógusokkal szemben alkalmazható munkáltatói intézkedések körét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munkáltatók nem érdekeltek az egyedi esetek érdemi kivizsgálásában, mert a bántalmazás nyilvánosságra kerülése az intézmény megítélését hátrányosan befolyásolhatja. Ha a munkáltató fel is tárja a körülményeket, akkor az elkövetett jogsértés nem kap nyilvánosságot, másrészt a munkáltató jelenleg két lehetőség közül választhat. Figyelmeztetésben részesíti a pedagógust, ami azonban nem érdemi szankció. Dönthet a munkaviszony megszüntetéséről, de ennek – a nyilvánosság hiányában – az a veszélye, hogy a pedagógus egy másik iskolában tovább is folytathatja a bántalmazó tevékenységét.
A jelentés kiemeli, hogy az iskolai bántalmazás kapcsán kimondott határozott tilalom ellenére a jogszabályi környezet, a gyermekek jogainak védelmére hivatott rendőrségi, intézményi, fenntartói, munkáltatói gyakorlat nem nyújt kellő garanciát az intézményes nevelésben-oktatásban a gyermekeket bántalmazó, a felügyeletüket ellátó személyekkel szemben. A biztos utalt a hasonló tárgyú korábban kiadott jelentésre, amely az iskolákban, óvodákban bántalmazott gyermekek esetében a büntetőjogi felelősségre vonás anomáliáit tárta fel; az akkori biztos felkérte a legfőbb ügyészt, hogy tekintse át a szabályozást és gyakorlatot, a kapott válasz szerint azonban nem indokolt, hogy a kérdéskörben bármilyen intézkedés megtételére kerüljön sor. A jelentés így ismét felhívta a figyelmet ezekre a rendszerszintű problémákra.
A biztos a fenntartót arra kérte fel, hogy az egyedi ügyben és a jövőben a szülői kérelmeket törvényi rendelkezések szerint bírálja el, illetve soron kívül ellenőrizze az iskola működésének törvényességét. Kezdeményezte az igazgatónál, hogy a panaszkezelési szabályzat eljárásrendjét egyértelműsítse és a panaszok kezelésénél ennek előírásait alkalmazza. Felkérte az igazgatót, hogy valamennyi tanulója számára a korosztályuknak megfelelően és érhető formában, és a pedagógusok számára is szervezzen az iskolán belüli konfliktusok kezelésével és a tanulók jogaival kapcsolatos előadásokat. Végül kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél, hogy tekintse át a jelenlegi szabályozást és gyakorlatot az oktatási-nevelési intézményekben előforduló, a gyermekeket a felügyeletükért, gondozásukért felelős személyek által ért bántalmazásokkal szemben.
(ajbh.hu)
