Ismét elfogadták a takarékszövetkezeti törvényt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Módosításokkal ismét elfogadta a parlament kormánypárti többsége a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt, amelyet Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek.


A múlt csütörtökön elfogadott törvény célja egy kötelező tagságon alapuló takarékszövetkezeti integráció létrehozása. Az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, amit annak átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használ, majd értékesít. A létrejövő takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat jelenleg is ellátó Takarékbank és az újonnan létrejövő integrációs szervezet lesz.

Az államfő szerdán nyilvánította ki, hogy a törvény több pontjával nem ért egyet. Arra kérte az Országgyűlést, ismét fontolja meg, a jogszabályban maradéktalanul érvényesülnek-e a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről szóló európai uniós irányelv előírásai. Emellett vizsgálni kell azt is, hogy a jogszabály rendelkezései megfelelnek-e a tulajdonjogra vonatkozó alkotmányos követelményeknek – hangsúlyozta.

A köztársasági elnök emellett a részvényesi jogok maradéktalan érvényesülése érdekében a szervezetek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályozás megfontolását kérte a képviselőktől. A törvény alkalmazhatóságát szolgálná a jogorvoslati lehetőségek felülvizsgálata – állapította meg az államfő, aki azt is megjegyezte: pontosítás szükséges, hogy a törvény a jogrendszer egészébe illeszkedjen.

A törvényjavaslathoz az előterjesztő Németh Lászlóné fejlesztési miniszter nyújtott be zárószavazás előtti módosító indítványt.

Ez átmeneti jelleggel, 2016. január 1-jéig azokat a hitelezési mutatókat minősíti rossznak, amelyeknél a késedelmes hitelek aránya legfeljebb 12 százalék. Az eredeti javaslat 10 százalékot határozott meg. A miniszter indoklása szerint azonban több takarékszövetkezet jelezte, hogy rosszhitel-mutatójuk meghaladja a törvényben meghatározott értéket.

Változás az is, hogy a Takarékbank Zrt. szövetkezeti hitelintézet részvényesei nem a törvény hatálybalépésétől, hanem november 1-jétől kötelesek bankszámlájukat kizárólag a Takarékbanknál vezetni, és le nem kötött pénzeszközeiket a Takarékbank által forgalmazott eszközökben tartani.

A módosítás emellett jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, és kiküszöböli azt a hibát, hogy az elfogadott előterjesztés tévesen Budapesti Törvényszékként említette a Fővárosi Törvényszéket (amelyhez jogorvoslattal lehet fordulni a pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztos döntésével szemben).

Rögzítették azt is, hogy az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. hatáskörei nem érintik a pénzügyi felügyelet hatásköreinek gyakorlását.

A törvényjavaslat újbóli elfogadásáról az azt elutasító MSZP kérésére név szerint szavaztak a képviselők.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.