Itt az új statisztikai törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Továbbra is tilos az egyedi adatok nem statisztikai célú felhasználása.


Január elsején lépett hatályba a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) függetlenségét és a KSH elnökének jogosítványait is megerősítő új statisztikai törvény, ami mindenben megfelel a nemzetközi szabályoknak és gyakorlatnak – közölte a KSH.

Az új törvény az adminisztratív, a közigazgatásban eleve meglévő adatok statisztikai célú felhasználásáról és a KSH statisztikai koordinációs feladatairól is rendelkezik.

A új törvény növeli a hivatalos statisztikába vetett bizalmat is, részben a statisztikai folyamatok egységesítésével és egyértelműsítésével. A törvény megerősíti a KSH szakmai és intézményi függetlenségét, a hivatalos statisztika pártatlanságát, objektivitását, semlegességét, valamint működésének hatékonyságát és eredményességét.

[htmlbox BDT]

 

Az új jogszabály szerint más jogszabályok, vagy közjogi szervezetszabályozó eszközök nem sérthetik a KSH szakmai függetlenségét, a KSH elnöke pedig feladatainak ellátása során nem utasítható.

Az uniós szabályok kötelezettségként rögzítik a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai, köztük a KSH számára az országban folytatott hivatalos statisztikai tevékenység koordinációját. A törvény kimondja, hogy a KSH elnöke főstatisztikusi feladatkörében ellátja a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek – például a minisztériumok vagy a Legfőbb Ügyészség – statisztikai tevékenységének koordinációját, iránymutatásokat ad ki a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatban, és vizsgálja azok betartását.

A statisztikai törvény részletesen szabályozza az adminisztratív adatokhoz való hozzáférést, az ezzel kapcsolatos adatvédelmi biztosítékokat és az adatátadás gyakorlati kérdéseit.

A közlemény szerint fontos garancia, hogy a törvény továbbra is egyértelműen kimondja: tilos az egyedi adatok nem statisztikai célú felhasználása. Mindezek alapján – a törvényben foglalt szűk és szigorúan szabályozott kivételi körtől eltekintve – továbbra sem hozható nyilvánosságra az az egyedi adat, amely lehetővé teszi valamely vállalkozásnak, intézménynek vagy személynek a közvetlen vagy közvetett azonosítását – közölték.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 8.

Új pályázatok segítik a magyarországi innovációk szellemitulajdon-védelmét

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) 500 millió forint keretösszeggel hirdet felhívásokat magyarországi vállalkozások, kutatóhelyek, magánszemélyek számára szellemi alkotásaik levédetésére – tájékoztatta a NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közös közleményben szerdán.

2024. május 8.

Államkincstár: az azonos nemű bejegyzett élettársaknak is jár a GYED

Kiegészítette a gyermekgondozási díj igénylésére vonatkozó űrlapot és tájékoztatót a Magyar Államkincstár, ezzel is egyértelművé téve: az azonos nemű bejegyzett élettársak is jogosultak a párjuk által szült vagy örökbefogadott gyermekükkel otthon maradni és GYED-et igényelni.